Zöld építészet

A jövőbeli zöld építészet mintájául szolgálhat a zHome

A projektet a város önkormányzata vezette, ők bízták meg a David Vandervort építészeti irodát a tervezéssel és a kivitelezéssel. A napelemdzsungelen túl számos érdekes megoldással büszkélkedhet a lakópark.

A projektvezető, Brad Liljequist így nyilatkozott a net-zéró (hálózati energiát nem használó, káros-anyagok kibocsátása nélkül működő) épületekről:

„Hogy elérjük a net-zéró szintet, a zHome csatlakozik az elektromos hálózathoz, így nyáron – amikor a házak több energiát termelnek meg, mint amennyit felhasználnak – a megmaradt energiát visszatöltjük a hálózatra. Télen viszont, amikor kevesebb energiát termelnek meg a napelemek, mint amennyire a házaknak szüksége van, a zHome a hiányzó áramot a hálózatból nyeri ki. Egy év tekintetében a zHome házak tehát valóban hozzák a net-zéró szintet.”

De persze nem csak attól zöld a zöld építészet, hogy napelemet építünk a ház tetejére. Az energiagazdálkodáson és a szén-dioxid-kibocsátáson túl a zHome tervezői még a következő dolgokra is figyeltek:

A levegő minősége

Az EPA (Enviromental Protection Agency) tanulmányai szerint nagyjából egy tucatnyi szerves szennyezőanyaggal kell számolni, amiből kétszer-ötször több található a lakásban, mint a szabad levegőn. A por, az illékony szerves vegyületek, az urea-formaldehid, a penész és egyéb méreganyagok károsan hatnak az egészségre, többek között asztmát is kiválthatnak.

A víz

A legtöbb helyen az ivóvizet különböző víztározókból szivattyúzzák ki, ám ezek a víztározók sokszor csatlakoznak a lazacok természetes élőhelyéül szolgáló folyókhoz-patakokhoz. Vagyis egy víztározónak kell ellátnia az emberi szükségleteket és a folyók vízutánpótlását. Ha túl sok vizet szívnak el a víztározóból, azzal árthatnak a lazacoknak és más vízben élő élőlényeknek. Ráadásul rengeteg energiát igényel a víz szivattyúzása, kezelése és melegítése is – ami szén-dioxid kibocsátással jár. És miután a régió népessége folyamatosan növekszik, a vízfogyasztás minimalizálása még az esős években is kiemelkedően fontos.

Felhasznált anyagok

Legyen szó a faelemek kitermeléséről méretre vágásáról, a homok és a kavics kibányászásáról és szállításáról, vagy a nagy szén-dioxid kibocsátással járó betongyártásról, az építkezési folyamat közvetlen hatással van a környezetre.

Hulladékkezelés

A napi egy főre eső építési hulladék mennyisége az USA-ban majdnem egy kilogramm. Kevesebb nyersanyag és több újrahasznosított anyag felhasználásával jelentősen csökkenthető ez a mennyiség.

A szigetelés, a jó minőségű nyílászárók, a hővisszanyerő szellőztetőrendszer, a geotermikus hűtő-fűtő rendszer mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a zHome ne csak a divatos megoldásokat alkalmazva váljon zöld épületté. Ezen felül 78%-ban FSC jelzéssel (A Fenntartható és Felelősségteljes Erdőgazdálkodásért) ellátott fát használtak fel. A tetőkön lévő napelem-rendszer már tényleg csak hab a tortán.

Mivel a zHome házakat elsősorban családoknak tervezték, és viszonylag sűrűn épültek, az udvar, bár a lehetőségekhez mérten a legnagyobb – nem valami tágas. Ami különleges a zHome esetében, az az, hogy a jobb oldali lakások nem rendelkeznek saját garázzsal, hanem a C-típusú lakásokhoz tartozó garázsokat a lakók közösen használják.

Bár biztosan furcsán hangzik, de a fürdőszoba és a mosdó a második emeleten található, holott az az aranyszabály, hogy az a ház eladhatatlan, amelyikben nincs WC közvetlen a bejárati ajtó mellett, mert hazaérkezve mindenki oda siet először. De amúgy egész kényelmesnek néznek ki ezek a két hálószobás, tetőteres házak. Áruk 400 000 és 600 000 USD között mozog (kb. 80-120 millió forint), ami állítólag megfelel a helyi átlagos ingatlanáraknak.

A zHome projektnek az volt a célja, hogy létrehozza Amerika első net-zéró közösségét. Az egész egy szerencsétlen napon kezdődött, de talán már egy új időszak kezdetén valósult meg, amikor Amerika a válságból kilábalni látszik. Brad Liljequist szerint a zHome „a jövő mainstream építészetének modellje” lehet. Reméljük, igaza van.