Zöld építészet

Az azték kígyóisten mint környezetbarát otthon

Ugyanis még mielőtt valaki azt hinné, hogy a fenti feltételek teljesítése lehetetlen, ha még egy házat is akarunk a telkünkre, akkor a Quetzalcoatl az élő cáfolat. Sőt, egy olyan építész, mint Javier Senosiain – az organikus építészet egyik mestere – egyenes rajong a hasonló kihívásokért: mivel a mexikói Naculpan városában található teleknek kb. 97%-a alkalmatlan volt a beépítésre tereprendezés nélkül, abból a pici 3%-ból kellett kihoznia egy lakóépületet.

Lehet, hogy Senosiain az azték tudásistenhez, Quetzalcoatl-höz fordult szellemi segítségért, de az is lehet, hogy a kiváló ötletért érzett hálája jeléül formázta az épületet a Tollaskígyó alakjára, mindenesetre a kígyóforma tökéletesnek bizonyult az extrém terepre. Az épület csak kis területeken érintkezik a talajjal, és tökéletesen illeszkedik az egyenetlen alaphoz, akár a kígyó mozgékony-tekergő teste, úgy tekereg a Quetzalcoatl a fák között és a föld alatt (itt csak a látszat szerint).

A több egységből álló együttes fő épülete a kígyó teste, ez tulajdonképpen a lakrész, amelyet a kígyó hátán – azaz a tetőn – végigsétálva lehet elérni. A kígyó háromemeletes csörgőben végződő teste ad otthont a gépháznak és a portának. A kígyó fejét az egyik megőrzött barlangon keresztül a parkolóból lehet megközelíteni, az épület tátott szája tulajdonképpen egy erkély, ahonnan a csodás panorámában lehet gyönyörködni. Az egyik beomlott barlangot Senosiain esővízgyűjtő-medencévé változtatta, amely része az épület önfenntartó szennyvíztisztító-rendszerének is.

A csodás Quetzalcoatl egy igen sajátos megtestesülése a zöld építészetnek, az organikus formák, a természetes környezet megőrzése, valamint a környezetbarát vízgyűjtő-, illetve víztisztító-rendszer egy tökéletesen egyedi környezetbarát épületté teszik a Tollaskígyó Fészkét.