Szén-dioxidot “lélegez” az Amazonas folyó
Az Amazonas vízében élő baktériumok feldolgozzák a környező esőerdőkből a folyóba kerülő faszármazékokat, amelynek eredményeként a folyamóriás szén-dioxidot “lélegez ki” – állapították meg tudósok.
Az Amazonas vízében élő baktériumok feldolgozzák a környező esőerdőkből a folyóba kerülő faszármazékokat, amelynek eredményeként a folyamóriás szén-dioxidot “lélegez ki” – állapították meg tudósok.
A vasevő baktérium nagyban hozzájárul a hidak, hajók és csővezetékek korróziójához. A University of Minnesota’s BioTechnology Institute kutatói lélegezni tanítják a baktériumot: elektródáról közvetlenül felvett elektronokkal táplálják, s azt remélik, eljárásukat megújuló energiaforrásokkal kombinálva hatékonyan fejleszthetnek fenntartható bioüzemanyagot.
Deepika Kurup a napsugarakat hívja segítségül az ivóvizet szennyező baktériumok ellen, találmányával 25.000 dollárt nyert a The Discovery Education 3M Young Scientist Challenge-en. Az ifjú feltalálót az indiai gyermekek helyzete ösztönözte, hogy “megoldást keressen a globális vízválságra”.
Bár a tény, hogy műanyagot nem csak olajból lehet előállítani, évtizedek óta ismert, mostanáig nem sikerült olyan eljárást kidolgozni, amellyel igazán egyszerűen és olcsón helyettesíthető a kőolaj.
A Michigan State University kutatói felfedeztek egy baktériumot, amely szuperellenálló a mérgezőanyagokkal szemben és 24 karátos aranyat termel. A mikrobiális alkímia néven ismert folyamat lehetővé teszi, hogy értéktelen anyagokból érték jöjjön létre.
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói a Ralstonia eutropha baktériumot génmódosítás útján képessé tették izobutanol termelésére, amely benzinnel keverve, vagy azt helyettesítve lehetővé teszi a közlekedésből származó szén-dioxid kibocsátás csökkentését.
Egy módosított baktériumevő vírus által generálódik az áram, ami állítólag emberre veszélytelen. Kicsit morbidnak hangzik (no és bátornak), hogy valakik arra gondolnak, hogy milyen lenne, ha vírus termelné az energiát, méghozzá mindez annak mozgatásával.
A világ legnagyobb biolumineszcens területe, egy folt az Indiai-óceánban, egészen 2005-ig ismeretlen volt a kutatók számára. A „tejes tengerként” („milky sea”) emlegetett jelenség a hajósok meséi közé tartozott már rég óta, és most már a tudományos világ is elfogadja a létezését.
Egy múlt hét csütörtökön, Brüsszelben megrendezett konferenciára készített tanulmány szerint a felmelegedő óceánokban elszaporodó baktériumok súlyos megbetegedéseket okozhatnak, és ez az egészségügynek euró millióiba kerülhet majd.
A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa után, meglepte a biokémikusokat az a gyorsaság, amellyel az olajfaló baktériumok megtisztították a tenger felszínét a kiömlő kőolajtól. Ám önmagában a baktériumok tisztító tevékenysége nem elég ahhoz, hogy a terület mentesüljön az olajszennyezés káros hatásaitól.