Fogalomtár

zöldtrágya

A talajba beszántott zöld növények vagy növényi részek.

zöldfolyosó

Környezetétől elkülönülő, rendszerint fásszárú növényekből és esetleges aljnövényzetükből felépülő lineáris, ill. görbültlineáris növényzeti formáció, amely más, kiterjedtebb zöldfelülethez kapcsolódik. A zöldfolyosókat általában az ember hozza létre és tartja fenn, szemben a természetes eredetű ökológiai folyosókkal. A zöldfolyosó állhat egyetlen fasorból vagy bokorsorból, de lehet szélesebb erdősáv is.

zöld forradalom

A fejlődő országokban az 1960-as évek közepétől az 1980-as évek közepéig lejátszódó gyors mezőgazdasági fejlődés, amelynek során a gabonatermelés évente átlagosan 3 százalékkal nőtt, de ez az adat nagy szélsőségeket takar: Kínában és Indiában igen jelentős, Latin-Amerikában mérsékeltebb volt a növekedés, Afrikában pedig nem következett be a zöld forradalom. A termelési sikereket az új rizs- […]

WWF

World Wide Found ofNature = Természetvédelmi Világalap: a világ legnagyobb nemzetközi, nemkormányzati, természetvédelmi szervezete. Fő célkitűzése az élővilág sokféleségének védelme, a természeti erőforrások megőrzése, valamint a környezeti szennyezések megszüntetése.

Vörös könyv

Egy ország vagy egy nagyobb régió kipusztult és/vagy veszélyeztetett növény és állatfajait ismertető könyv. Az  IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) 1963-ban javasolta a nemzeti természetvédelmi szervezeteknek, hogy készítsenek Vörös könyveket. Hazánkban 1989-ben jelent meg az első, amely 730 növényfajt és 400 állatfajt mutat be.

víznyelő

Mészkőhegységekben, mészkőplatókon jellemző tölcsér alakú bemélyedés, amelyet a kőzetbe szivárgó csapadékvíz hozott létre. Nagy mennyiségű csapadék gyors befogadására alkalmas. Gyakran barlanggal van összeköttetésben, s a barlangi patakot táplálja vízzel.

vízminőségi skála

vízminőségi osztályok: a hazánkban 1994 óta érvényes vízminősítés öt vízminőségi osztályt különböztet meg az alábbiak szerint. I. osztály: kiváló víz. Mesterséges szennyező anyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz, amelyben az. oldottanyag tartalom kevés, közel teljes az oxigén-telítettség, a tápanyagterhelése csekély, és szennyvízbaktérium gyakorlatilag nincs benne. II. osztály: jó víz. Külső szennyező anyagokkal és biológiailag hasznosítható […]

vízbázis

Emberi felhasználásra alkalmas nagy mennyiségű felszíni vagy felszín alatti víz és a kitermeléséhez szükséges, ún. vízbeszerző létesítmények, mint a felszíni vízkivételi mű, vagy a mélyfúrású kút. Szűkebb értelemben a vízadó természetes képződményeket nevezzük vízbázisnak. Ivóvíznyerés céljára egyre inkább a felszín alatti vízbázisok alkalmasak, mivel a felszíniek többsége elszennyeződött.

viszkozitás

A folyadékok belső súrlódása. A nagy viszkozitású folyadékok sűrűek, alig folynak, szinte képlékenyek (pl. a méz hidegben), a kis viszkozitásúak híganfolyósak, a rendelkezésükre álló mederben, csőben, csatornában gyorsan folynak. Ilyen kis viszkozitású maga a tiszta víz is.

világűr

A Föld légkörén kívüli kozmikus tér. A világűr és a légkör elhatárolása különböző szempontokból történhet, nincs általánosan elfogadott és kilométerekben pontosan meghatározható határa. Ez bizonyos esetekben jogi vitákra adhat okot.