Az Európai Unióban a fosszilis energiahordozókból származó villamosenergia-termelés 2024-re történelmi mélypontra csökkent, a megújuló forrásokból származó pedig a teljes termelésnek már közel a felét adta – állapította meg a londoni Ember energiaipari kutató intézet a honlapján publikált éves felmérésében.
“Magyarország törvényben megerősített vállalása, hogy az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását 1990-hez képest legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ra. Az előzetes adatok szerint a hazai ÜHG-kibocsátás tavaly a megelőző esztendőhöz mérten jelentős arányban, 9,5 százalékkal mérséklődött. Az 1990-es bázisévhez viszonyítva ezzel összességében 43 százalékos csökkenésnél tartunk, 2023-ban tehát nemcsak elértük, hanem már túl is teljesítettük 2030-as célkitűzésünket” – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter az Energiaügyi Minisztérium (EM) péntek reggeli közleményében.
A Környezeti és energiahatékonysági operatív program plusz (Kehop plusz) forrásaiból mintegy 110 milliárd forint jut a három leginkább környezetszennyező gazdaságú vármegye zöld átállásának kiemelt támogatására – jelentette be a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közlekedési, környezeti és energiahatékonysági fejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára kedden Egerben.
A MET-csoport három nagy európai megújulóenergia-ipari szövetség tagja lett – közölte az energiavállalat az MTI-vel csütörtökön.
Akkumulátor kutató intézet létrehozását jelentette be a Debreceni Egyetem (DE) rektora a HUMDA Zöld Életre Valók országos roadshow debreceni állomásának csütörtöki workshopján.
Az energiapiaci árcsökkenés ellenére az Alteo konszolidált árbevétele 4 százalékkal, nettó eredménye pedig csupán 1 százalékkal maradt el 2023-ban az előző évitől, miközben az értékesített termékek és szolgáltatások egy részének árai ennél jóval nagyobb mértékben estek – közölte az energetikai szolgáltató és kereskedő vállalat az MTI-vel.
A napelemekkel és szélturbinákkal ellentétben ezen eszközök több energiaforrásra is támaszkodnak.
A Joint European Torus (JET), a világ egyik legnagyobb fúziós berendezése megdöntötte az egy plazmakisülésben megtermelt fúziós energia világrekordját.
A globális hidrogéntermelés 2030-ra a korábbi növekedési ütem alapján a jelenlegi 95 millióról évi 110 millió tonára, 2040-re pedig várhatóan 240 millió tonnára emelkedik – állapítja meg a Roland Berger tanácsadó cég tanulmányában, amelyről közleményben tájékoztatta az MTI-t szerdán.
A növényi és állati életformák megjelenését a Földön a fotoszintetikus fényenergia-átalakítás tette lehetővé.
