Az emberiség folyamatosan alakítja a bolygó kinézetét. Ezt ugyan a legtöbbször negatív értelemben vesszük, most azonban egy meglehetősen pozitív rejlik a kifejezés mögött, ugyanis egy kínai falu menekült meg annak köszönhetően, hogy egy férfi 36 éven keresztül véste a víz útját egy hegy oldalában, hogy azt a falujába vezesse.
Németországban már építik a világ legnagyobb passzív-ház lakóparkját. A napenergiával működtetett Heidelberg Village 162 lakásból fog állni, és otthona lesz nem csak az embereknek, de a házakon lévő növényeknek is.
Amikor 1964-ben Japánban rendezték meg az olimpiát, az ország a felkészülési idő alatt egyetlen dolgot tartott szem előtt: a “mottainai” koncepcióját, ami magyarul annyit tesz, “ne pazarolj”. Ennek szellemében alkották meg a játékok idejére a Tokaido Shinkansen vonatot, ami akkor forradalmasította a közlekedést. A 2020-as olimpiának is ugyan ezzel a mottóval vágnak neki, vagyis, hogy ne csak az olimpia idejére gyártsanak dolgokat, hanem maradandót alkossanak, és mindezt persze a lehető legolcsóbban, elkerülve a 2014-es Sochi-ban rendezett téli olimpia rossz hírnevét, miszerint 51 milliárd dollárba került a teljes esemény megrendezése, és így sem készültek el a szállodák időre, amik azóta üresen állnak.
Elgondolkoztunk már azon, hogy vajon mi mindennel rendelkezünk, és hány tárgy van a birtokunkban? Egy fotós ezt a kérdést járta körül izgalmas képeivel.
A fenntartható fejlődés falucskáját építették fel Malajziában kormányzati közreműködéssel.
940 millió dollárból hozták össze a kínaiak a világörökség részét képező ausztriai barokk kisváros, Hallstatt majdnem tökéletes replikáját. Egy olyan nemzet számára, amely iPhone-okat, designer ruhákat, táskákat és órákat másol szinte észrevehetetlenül kis eltérésekkel, ezek szerint ez sem jelentett olyan hatalmas kihívást.
1995 óta az UNESCO Világörökség-listáján is szerepel Shirakawa-go és Gokayama, a két gyönyörű japán hegyi falucska, melyek kiváló példaként szolgálnak a gassho-zukuri, vagyis az „imádkozó kezek szerkezet” történelmi építészeti megoldásra. A két falu a selyemgyártás fejlődése révén jött létre még a 17. század folyamán, és mára már itt találjuk japán utolsó gasshko-zukuri szerkezeteit.
A közmondás szerint egy fecske nem csinál nyarat. De egyetlen ember – ha sikerül hasonló gondolkodású társakra lelnie – képes megváltoztatni egy közösség életét. Úgy, ahogy Miklósa Erika, a világhírű énekesnő Bakonykútiét, a száztíz lelkes Fejér megyei zsákfaluét, ahol ma már rendszeresek a hagyományőrző programok, rendeztek több tudományos és környezetvédelmi konferenciát, van hölgytorna, közös adventi ünnep, és egy-egy nemes cél érdekében “együtt mozdul”a helység. De mi köze ehhez az operaszínpadok csillagának, a csodálatos szoprán énekesnőnek? Dávid Erzsébet, az MTI tudósítója írja:
Persze, ezek a németek biztosan csak felvágnak. Nem elég, hogy tervben van az összes atomerőmű bezárása, és már el is kezdték kiépíteni azt a 4500 kilométernyi elektromos vezetéket, ami a megújuló energiát szállítja majd, de a kis Wildpoldsried falu 321%-kall több energiát termel meg, mint amennyire szüksége van.
