A BBC News beszámolója szerint 400 éves növények „jöttek vissza a halálból”. A kanadai sarkvidéken felfedezett ősi mohák csírái azután indultak újból növekedésnek, hogy a gleccserek folyamatosan, évi 3-4 méterrel visszahúzódtak.
Az Antarktisz területén található gleccserre nézve elsőre úgy tűnik, mintha a bolygónk vérezne. A furcsa látvány azonban nem emberi beavatkozásnak köszönhető, hanem egy érdekes biológiai folyamatnak.
Katasztrofális mértékű globális tengerszint-emelkedéstől tartanak a gleccserkutatók, akik úgy vélik, hogy korábban jelentősen alábecsülhették az olvadó jégtakarók jelentette potenciális veszélyt.
A vulkánkitörések rengeteg hamut és kénsav-cseppet juttatnak a légkörbe, amelyben átmenetileg egy a napsugarak számára áthatolhatatlan réteg alakul ki, így a bolygó hűtéséhez hozzájárulhatnak a vulkánok. A németországi GEOMAR Helmholtz Centre for Ocean Research Kiel és a Harvard Egyetem kutatói e jelenség fordítottját vizsgálták, eredményeik azt sugallják, kapcsolat mutatható ki a globális hőmérséklet-emelkedés és a vulkáni tevékenység intenzívebbé válása között.
Öttonnányi gleccserből származó lopott jéggel bukott le ez chilei férfi a patagóniai városban, Cochrane-ben. A férfi valószínűleg a fővárosba, Santiagoba tartott a jégtömbbel, ahol bároknak és éttermeknek adta volna el jégkocka-alapanyag gyanánt.
A hó és jég alkotta, krétafehér Thorthormi gleccser a tengerszint fölött csaknem 4450 méteres magasságban ágaskodik a tiszta, mélykék égre. A világ tetején látható drámai képet a jégnyelv lábánál lévő széles, sötét vizű tó látványa teszi teljessé. A fenséges táj azonban fenyegetést rejt. A gleccser által táplált tó riasztó sebességgel nő, mivel körülötte a jégből évente 30-35 méternyi olvad el.
A világon csak kevesen láthatják a világ legmagasabb pontját, ám a felszerelt webkameráknak hála nem kell serpának vagy edzett hegymászónak lenni ahhoz, hogy megcsodálhassuk a Himalája csúcsát – de egy internetkapcsolat azért kell hozzá. A napelemes kamerát olasz tudósok szerelték fel a hegyre, hogy megfigyelhessék, milyen hatással van a globális felmelegedés a környékre.
A mai emberek tudomány uralta gondolkodásának következtében hajlamosak vagyunk úgy gondolni a Földre, mint egy kőzetekből, folyadékokból és gázokból álló bolygóra, holott alapvető érzékszerveink szerint a Föld éppolyan élő, mint mi vagyunk – pláne ha a fülünkre hagyatkozunk. Legyen szó akár a szél sóhajtásáról vagy egy patak csobogásáról, a természet hallható dinamizmusa a sajátunkra emlékeztet.
A Grönland délkeleti részén lévő Mittivakkat gleccser, a sziget eddig legintenzívebben megfigyelt jéggel borított felülete 2010-ről 2011-re 2,45 métert veszített vastagságából – derítették ki brit kutatók.
