A globális felmelegedés hatására drasztikusan megnőtt a havi forrósági rekordok száma világszerte – állapították meg a kutatók a bolygó különböző pontjairól származó mérési eredmények alapján.
A fejlődő országok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának megkönnyítése érdekében tervezett Éghajlatváltozási Alapról tárgyalnak a delegációk az ENSZ Genfben zajló csúcstalálkozóján.
A Machesteri Egyetem, a Britsoli Egyetem és a Sandia National Laboratories tudósai nemrég megjelentettek egy tanulmányt, melyben a Criegee biradikálisok (kettős szabadgyökök) forradalmi jelentőségű lehetőségeit taglalják. A színtelen átmeneti vegyületek ugyanis képesek oxidálni olyan, az égés során keletkező szennyezőanyagokat, mint a nitrogén-dioxid vagy a kén-dioxid, így természetes úton képesek tisztítani a légkört.
Amerikai művész látványos módon hívta fel a figyelmet az ingatlanpiac tarthatatlanságára és az emelkedő tengerszint veszélyeire; tengerpartra épített homokházakat örökített meg, ahogy elmossák a tenger hullámai.
A Szahara nem volt mindig olyan, mint ahogy mi ismerjük. A homokdűnék és magas hőmérséklet előtt a sivatag helyén egy füves, tavakkal teli terület volt. A tudósok korábban a Föld forgástengelyének változását hibáztatták a terület kiszáradásáért, de egy archeológus szerint az emberek a hibásak.
Csaknem teljes, legalább 95 százalékos bizonyossággal állítható, hogy a hőmérséklet emelkedését az elmúlt évtizedekben főképp emberi tevékenység okozza – áll az ENSZ klímajelentésének tervezetében, amely egyúttal arra is figyelmeztet, hogy ha továbbra is ellenőrizetlenül nő a üvegházgáz-kibocsátás, akkor a tengerszint az évszázad végére akár több mint 91 centiméterrel is növekedhet.
Évszázadokig folytatódhat a globális felmelegedés akkor is, ha most egy csapásra teljesen megszűnne az üvegházhatású gázok kibocsátása – ismertette egy friss tanulmány.
A hó és jég alkotta, krétafehér Thorthormi gleccser a tengerszint fölött csaknem 4450 méteres magasságban ágaskodik a tiszta, mélykék égre. A világ tetején látható drámai képet a jégnyelv lábánál lévő széles, sötét vizű tó látványa teszi teljessé. A fenséges táj azonban fenyegetést rejt. A gleccser által táplált tó riasztó sebességgel nő, mivel körülötte a jégből évente 30-35 méternyi olvad el.
A vulkánkitörések rengeteg hamut és kénsav-cseppet juttatnak a légkörbe, amelyben átmenetileg egy a napsugarak számára áthatolhatatlan réteg alakul ki, így a bolygó hűtéséhez hozzájárulhatnak a vulkánok. A németországi GEOMAR Helmholtz Centre for Ocean Research Kiel és a Harvard Egyetem kutatói e jelenség fordítottját vizsgálták, eredményeik azt sugallják, kapcsolat mutatható ki a globális hőmérséklet-emelkedés és a vulkáni tevékenység intenzívebbé válása között.
Végre eldőlni látszik az a szkeptikusok és tudósok közötti vita, mely a globális felmelegedés okait és felelőseit keresi.
