Hogy mi például, itt Európa szívében nem érzékeljük a klímaváltozás minden következményét, az pusztán a szerencsének köszönhető. Viszont vannak kevésbé szerencsések, elsősorban azok a szigetállamok, amelyeket közvetlenül veszélyeztet a globális felmelegedés következtében megemelkedő tengerszint.
Az elmúlt nyolcszázezer év éghajlati változásait térképezte fel egy nemzetközi kutatócsoport Stephen Barkerrel, a Cardiffi Egyetem docensével az élen; a vizsgálat eredményeit a Science pénteki számában tették közzé.
Kanada jogilag köteles szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentésére, annak ellenére, hogy kihátrált a Kiotói egyezményből, jelentette be tegnap az ENSZ klímaügyi vezetője, Christiana Figueres.
A társadalmi feszültségek kiéleződéséhez is vezethet, ha az Európai Unió adós marad klímavédelmi, az új időjárási jelenségekhez jobban alkalmazkodó fejlesztési stratégiájának kidolgozásával.
A 2000-től 2009-ig tartó évtized a legmelegebb volt, legalábbis azóta, amióta vannak adatok a globális időjárásról, és miközben helyi tanulmányok már kimutatták, hogy a hegyi növényzet reagál a hőmérséklet növekedésére, egy egész kontinens növényzetét még nem vizsgálták ebből a szempontból – eddig.
Az európaiak úgy gondolják, hogy a klímaváltozás nagyobb fenyegetést jelent, mint a gazdasági válság, az újonnan megjelent közvélemény-kutatás szerint az első helyen a világ lakosságát súlytó szegénység áll.
A kínai erdészeti hivatal adatai szerint Kínában évente 3,8 millió fát vágnak ki abból a célból, hogy legyártsák azt az 58 milliárd evőpálcikát, amely végül a kukában végzi. Az evőpálcikák 45%-a olyan fákból készül, mint a nyárfa és a fenyőfa, és csak a maradék 55% készül a gyorsan megújuló bambuszból. A legyártott evőpálcikák felét Kína használja el, a másik felének 77%-át Japánba, 21%-át Dél-Koreába, 2%-át pedig az USA-ba exportálják.
Az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC – Kormányközi Klímaváltozási Testület) jelentése szerint kettő a háromhoz az esély arra, hogy az ember által okozott klímaváltozás már eddig is szélsőséges időjárást okozott. A jelentés összefoglalójában az olvasható, hogy az egyre vadabb időjárás, mint például a Thaiföldet sújtó óriási esőzések, egyre több anyagi kárt okoznak majd, és egyre több területet tesznek lakhatatlanná.
Nemcsak az olvadó gleccserek és jégsapkák növelik a tengerszintet, hanem például a pázsit öntözése is – számolták ki amerikai kutatók.
Boston nemrég különleges infrastruktúra projekteket és törvényeket jelentett be, amiket muszáj minél előbb kivitelezni és bevezetni, hogy a város alacsony fekvésű területeit ne fenyegesse a következő évtizedekben várható tengerszint emelkedés.
