erdészeti klímakategóriák további fogalmak »

Fafajaink elterjedését elsősorban az éghajlati viszonyok határozzák meg. A különböző klímájú területek elkülönítésére, az erdő számára a legkedvezőtlenebb időszakban mért július havi 14 órai légnedvességet használják. Az ez alapján képzett klímakategóriák klímára ér­zékeny fafajokkal, mint összhatást mutató érzé­keny „biológiai műszerrel" jellemezhetők. Ennek megfelelően elkülönítjük az alábbi klímakategó­riákat:

Bükkös klímába azok a párás hegy- és dombvidé­kek tartoznak, amelyeknek eredeti erdőtársulá­sa a bükkös volt. A júliusi 14 órai légnedvesség átlaga 58%-nál több. Jelenleg az ország erdőte­rületének 9%-a esik e kategóriába. Gyertyános-tölgyes klímára jellemző a gyertyán. Ebben a klímában találhatók a dombvidéki gyertyános kocsánytalan tölgyesek, a gyertyános kocsányos tölgyesek és az elvétve előforduló gyertyános cseresek. A júliusi 14 órai légnedves­ség átlaga 53-58%-os. Az ország erdőterületé­nek 39%-a esik a gyertyános-tölgyes klímába.

Kocsánytalan tölgyes-, ill. cseres klímában a két faj együtt vagy felváltva jellemzi a termőhely klímáját akkor, ha ott bükk és gyertyán nem található. A júliusi 14 órai légnedvesség átlaga 48-53%-os. Összesen az erdőterület 27%-a.

Erdőssztyepp klímát fafajokkal nem lehet jelle­mezni, mert e területeket eredetileg mezőség és nem erdő borította - az alföldek klímája. A júli­usi 14 órai légnedvesség átlaga 48%-nál kisebb. Előfordulása az ország erdőterületéből 25%.

Forrás:

Klímaváltozásról mindenkinek
Harnos Zsolt – Gaál Márta – Hufnagel Levente
Kiadó: Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, 2008