A mentafajokat több mint kétezer éve használja az emberiség. A borsmentát viszont csak 250 éve. Mégis napjainkban e fajnak van a legnagyobb gazdasági és gyógyászati jelentősége. Felhasználása rendkívül széleskörű.
A biológiai ismereteink nagyrésze, ideértve a baktériumokkal kapcsolatos tudásunkat is, a közvetlen környezetünk, illetve saját magunk tanulmányozásából származik. Azonban rengeteg olyan – a legtöbb ismert faj számára közel sem ideális – környezet létezik, ahol bizonyos baktériumok (és magasabb rendűek is) mégis képesek megélni. Ilyenek például az Antarktisz jeges tájain megélő, Psychrobacter nemzetséghez tartozó fajok.
Az utóbbi években az óceáni tengeráramlatok szerepét kiemelten kezdték el vizsgálni a tudósok és maguk is meglepődtek az eredményen.
Szakmai szervezetek látványos, interaktív grafikonon ábrázolták a tagállami, köztük a magyar energia- és klímaterv adatait és célszámait. A grafikonok megerősítették a korábbi szakmai – köztük hazai civil – kritikákat: jól látszódnak az ellentmondások, pontatlanságok. A klímatervet június végéig lehet még módosítani.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén.
A BOOST4BIOEAST projekt – amelyet a magyar Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) koordinál – célja, hogy a közép-kelet-európai és balti országok nemzeti szereplőit képessé tegye a nemzeti biomassza-alapú gazdasági cselekvési tervek kidolgozására, valamint hogy hosszú távú struktúrákat és párbeszédtereket építsen ki a nemzeti és makroregionális együttműködéshez.
Energetikai korszerűsítési munkálatok kezdődtek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szarvasi Anna-ligetben található könyvtár- és konferenciaépületében 134,2 millió forintos uniós támogatással.
Fontos, hogy Magyarország a zöld átállás éllovasa legyen, ezt ugyanakkor reális módon kell megvalósítani – mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken.
Rendszerszintű hiányosságok miatt termelünk és használunk fel egyre több műanyagot, s így egyre több műanyag kerül ki tengeri, szárazföldi és édesvízi élőhelyekre – derül ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC a legújabb kutatásokat összefoglaló kommentárjából.
Elindult az Európai Unió innovációs keretrendszerének egyik legnagyobb projektje, a TwinEU, amelynek célja, hogy kidolgozza az európai villamosenergia-rendszer digitális másának koncepcióját; a konzorciumban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kiemelt szerepet játszik – tájékoztatta az egyetem kedden az MTI-t.
