Mint szerdai közleményükben olvasható, a településeken is előforduló zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, a bajszos- vagy barnabékák (erdei, mocsári és gyepi béka) vagy akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is csapdába kerülhetnek majd éhen halhatnak a vízóraaknákba pottyanva, pincékbe tévedve. Mint írják, már önmagában az állatok pusztulása is jelentős probléma, de a bajt tovább tetézi, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. A kétéltűek közé tartozó békáknak – még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is – ugyanis vízre van szüksége a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez. A természetvédők szerint kis odafigyeléssel sok ezer szárazföldi életmódot folytató békán lehet segíteni. Azt tanácsolják, hogy a bajba jutott állatokat a vízóraaknákból, pincékből kiemelve (akár puszta kézzel is megtehetjük ezt) a kertben engedjük el, illetve ezeket a “békacsapdákat” márciustól-szeptemberig havonta ellenőrizzük.

Az állatok pusztulása ezek mellett azért is probléma, mert a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok jelentős szerepet töltenek be a biológiai védekezésben. “A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont” – hangsúlyozzák a természetvédők. A közlemény szerint a különböző békafajok beazonosítását segíti az MME ingyenesen letölthető kétéltű- és hüllőhatározó okostelefonos applikációja, amely a honlapról tölthető le.