Környezetvédelem

A cégek gyakran környezettudatosabbnak tüntetik fel magukat a valóságosnál weboldalaikon

Számos cég a weboldalán a valóságosnál környezettudatosabbnak és környezetkímélőbbnek tünteti fel magát, az esetek 42 százalékában az állítások túlzóak, hamisak vagy megtévesztőek - derült ki az Európai Bizottság és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok által készített csütörtökön közzétett jelentésből.

Az online boltok és hasonló weboldalak átvilágításának legfrissebb eredményeit tartalmazó jelentés szerint számos olyan weboldal érhető el a világhálón, amelyek tartalma sérti az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat. Az átvilágítás középpontjában az idén az úgynevezett zöldre festés állt, vagyis az a megtévesztő tájékoztatás, amelyben a cégek webhelyeiken a valóságnál környezettudatosabbnak és környezetkímélőbbnek tüntetik fel magukat.

Az átvilágítást végző szakemberek különböző üzleti ágazatokban, például a ruházati kereskedelemben, a kozmetikai ágazatban és a háztartási felszerelések ágazatában tevékenykedő vállalatok környezetvédelemmel kapcsolatos online állításait vizsgálták.

A nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok megállapítása szerint az esetek 42 százalékában az állítások túlzóak, hamisak vagy megtévesztőek voltak, és az uniós szabályok értelmében tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek. Mint közölték, a zöldre festés szaporodó jelenség, mivel a fogyasztók egyre inkább keresik a környezetbarát termékeket.

Az átvilágítást követően az Európai Bizottság és a fogyasztóvédelmi hatóságok 344, kétségesnek tűnő állítást vizsgáltak meg részletesebben. Megállapították, hogy az esetek több mint felében a kereskedő nem biztosított elegendő információt a fogyasztók számára ahhoz, hogy megítélhessék a webhelyen feltüntetett állítás pontosságát.

Az esetek 37 százalékában az állítás homályos kifejezéseket és általánosításokat tartalmazott – például tudatos, környezetbarát, fenntartható -, amelyek azt a megalapozatlan benyomást keltették a fogyasztókban, hogy a termék nincs káros hatással a környezetre. Az esetek 59 százalékában a kereskedő nem támasztotta alá olyan bizonyítékkal az állítását, amelynek a fogyasztó könnyen utána tudott volna nézni – ismertették.