Környezetvédelem

Egyre többekre jelentenek fenyegetést a gleccsertavak kitörése okozta áradások

Világszerte egyre növekvő számú emberre, akár milliókra jelenthetnek fenyegetést a gleccsertavak kitörése okozta áradások - figyelmeztetnek a szakemberek.

Napelemes rendszer most, akár 50% állami támogatással! Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Ahogy a bolygó melegszik és a gleccserek visszahúzódnak, az olvadékvíz felgyülemlik és a gátként szolgáló jég vagy morénák révén tavakat alkot. Az elmúlt 30 évben ezeknek a gleccsertavaknak a térfogata, kiterjedése és száma 50 százalékkal növekedett világszerte. Amikor ezek a tavak túltelítődnek, fennáll a kockázata, hogy kitörnek és katasztrofális áradásokat okoznak – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. Vannak, amelyek veszélyesebbek a többinél és nagyobb valószínűséggel eredményeznek úgynevezett gleccsertavak kitörése okozta áradásokat (GLOFs). Stephan Harrison, az Exeteri Egyetem professzora szerint ilyenek például az Andok és a Himalája azon gleccserei, amelyek rendkívül meredek völgyekbe húzódnak vissza, magukban hordozva annak veszélyét, hogy a hegyoldal darabjai belehullanak a gleccsertavakba.

Az emelkedő hőmérséklet és a gleccsertavak kitörése okozta áradások közötti kapcsolat ugyanakkor bonyolult. A gleccsertavak kialakulása és növekedése ugyan összefüggésbe hozható az emberi tevékenységek okozta éghajlatváltozással, a katasztrofális áradások kiváltó okainak hátterében azonban gyakran nem éghajlati tényezők állnak, hanem például a morénák alkotta gát alakja, a földrengések, a tavakba zúduló jég- vagy kőlavinák, valamint a szélsőséges esőzés. A gleccsertavakat potenciálisan veszélyessé tevő paraméterek egyike az esetleges áradás útjában lévő lakosság nagysága, amely néhány ezertől több százezer emberig is terjedhet. A kitörés okozta áradásban közrejátszó megannyi tényező miatt azonban lehetetlen megbecsülni, hogy világszerte ezek hány emberre jelenthetnek fenyegetést.

Egy 2016-os tanulmány szerint egészen addig világszerte legkevesebb 1348 dokumentált GLOF következett be, és ezek 24 százalékának volt valamilyen társadalmi hatása. Több mint 12 ezer ember vesztette életét ilyen áradásokban. Közép-Ázsia volt a leginkább érintett régió, majd Dél-Amerika, az Alpok, Izland, Skandinávia, Északnyugat-Amerika és Grönland következett. A szerzők szerint Dél-Amerika és Közép-Ázsia az a két régió, amelyekben a legnagyobb valószínűség szerint hatalmas számú halálos áldozatot fognak követelni az ilyen áradások, súlyos infrastrukturális károkat okozva, elárasztva a mezőgazdasági területeket és elpusztítva az otthonokat.

A gleccserek világszerte megfigyelhető gyors visszahúzódása ellenére a GLOF-ok gyakorisága valójában csökkent globálisan. A kutatók ezt az éghajlatváltozás és a GLOF-ok bekövetkezése közti időbeli eltolódással magyarázzák. A szakemberek előrejelzése szerint a gleccsertavak kitörése okozta áradások száma a következő évtizedekben kezd növekedni és a folyamat egészen a 22. század elejéig eltart.