Környezetvédelem

Gázkazán helyett hőszivattyú: Bécsben elkezdték az épületállomány dekarbonizálását

Az osztrák főváros 2040-ig mintegy 580 ezer egyedi gázfűtést szeretne klímasemleges fűtési megoldásra cserélni.

A 16. kerületeben, Ottakringben már el is készült az első gázfüggetlenített lakóépület prototípusa. A hatemeletes házban gázkazánok helyett mostantól két hőszivattyú biztosítja a meleg vizet a fűtéshez. A Huttengasse 77. szám alatt található lakóépület pontosan úgy néz ki, mint a szomszédai – a különbség a ház tetején található. Itt kapott helyet ugyanis az a két hőszivattyú, amelyek a környezet hőjét felhasználva állítanak elő fűtési meleg vizet az épületben található 17 lakás számára. A meleg vizet szállító csövek az épület udvari homlokzatán futnak, a hőközpontot az egykori szabadidőszobában alakították ki.

Itt van a két puffertartály, a szivattyúk és egyéb műszaki berendezések. A lakásokban a gázkazánok helyett úgynevezett lakásállomásokat szereltek fel. Az átállás olyan kismértékű beavatkozást jelentett, hogy a lakók végig az otthonaikban maradhattak. Az épület ezt megelőzően természetesen energetikai felújításon esett át. Bécs az elkövetkező három évben 4,2 milliárd eurót fordít olyan beruházásokra, amelyek révén függetlenné válhat a földgáztól. A teljes épületállomány dekarbonizálásának költsége becslések szerint eléri majd a 30 milliárd eurót, aminek nagyjából a felét az épületek energetikai felújítása teszi ki, a fűtési rendszerek modernizálása mintegy kilenc milliárd euróba kerül majd– mondta el ez alkalomból Peter Hanke, Bécs pénzügyi és gazdasági városi tanácsnoka.

A földhő és a hőszivattyúk mellett Bécs fontos szerepet szán a távhőnek is, amelyet az elkövetkező években szintén teljesen megújuló energiaforrásokra akarnak átállítani. A város adatai szerint jelenleg 74 ezer épületben 474 ezer egyedi gázfűtéses lakás van. Csaknem 80 ezer lakásban pedig gázzal fűtenek és főznek, noha rá tudnának csatlakozni a távhőhálózatra. Éppen ezért Bécs a jövőben tovább fejleszti és bővíti a távhőhálózatot és még az év végéig kijelöli azokat a területeket, ahol távhőre állítják át a lakóépületeket.

Ott, ahol nem elég nagy a lakássűrűség, és így nem éri meg a távhőhálózat kiépítése, helyi, decentralizált hőellátó-hálózatok jelentik majd az alternatívát a földgázzal szemben. Ezeknek előnye, hogy esetenként akár többféle megújuló energiaforrást is kombinálnak az épülettömbök fűtéséhez, hűtéséhez – például földhőt, napenergiát vagy hulladékhőt. Bécs városa emellett a jogszabályi környezet megteremtését sürgeti az osztrák államnál, illetve széles körű tájékoztatási kampányba kezd a lakosság körében, hogy mindenki tisztában legyen a lehetséges műszaki megoldásokkal és az igénybe vehető támogatási lehetőségekkel. Ezen kívül az osztrák főváros a következő költségvetési periódustól 30-ról 60 millió euróra emeli a lakások energetikai átalakítására és karbonsemleges fűtéskorszerűsítésre rendelkezésre álló támogatási alapját – és egyben az ilyen célú állami támogatások emelését szorgalmazza.

Jelenleg az üvegházhatású gázkibocsátás 30 százalékáért az épületállomány a felelős, a szén-dioxid- kibocsátás 90 százalékát a gázfűtések okozzák. Bécs célja, hogy 2040-re az épülethő terén is elérje a klímasemlegességet és az osztrák fővárosban addigra minden épületet károsanyag-kibocsátás nélkül fűtsenek és hűtsenek – tisztán megújuló energiaforrások felhasználásával. És még az úgynevezett zöld, azaz alacsonyabb szén-dioxid lábnyomú gázoknak sincs pardon a lakások fűtésénél.