Öko-drive

Tévhitek az elektromos rollerek szabályozásáról

Számos tévhit kering az interneten az elektromos rollerek és azok szabályozását illetően, melyekből egyre több, becslések szerint jelenleg nagyságrendileg 50 ezer darab van használatban itthon.

Napelemes rendszer most, akár 50% állami támogatással! Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Az elmúlt napokban újra elárasztotta az internetet és a közösségi médiát az a téves információ, mely szerint az elektromos roller segédmotor és így ezek a szabályok vonatkoznak rá. A Jövő Mobilitása Szövetség feladatának érzi, hogy összefoglalja a jelenlegi helyzetet, tisztázza a tényleges jogszabályi környezetet és a hiteles információkat adjon az elektromos rollerekkel kapcsolatban. Az elektromos rollerek évek óta életünk és az utcakép részét képezik, egyre több közösségi roller található a közterületeken és ugrásszerűen megnőtt a magántulajdonban lévő eszközök száma is, így érthető, hogy egyre sürgetőbb a járművek helyzetének jogszabályi rendezése. A korábban említett félreértés egy 2019-es belügyminisztériumi levélből indult ki, melyben az elektromos rollerekre vonatkozóan az szerepel, hogy „külön eltérő rendelkezés hiányában csak segédmotornak lehet megfeleltetni”. Ezzel szemben 2020-ban a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy ítéletében kimondta, hogy “amíg az elektromos roller jogszabályi kategorizálása nem történik meg, addig használójával szemben sem a segédmotoros kerékpárra, sem a kerékpárra, sem a gyalogosokra vonatkozó KRESZ-szabályok alkalmazása nem lehetséges.”

A hatályos jogszabályok alapján az elektromos roller továbbra sem kategorizálható, az eszközhöz egyelőre nem dolgoztak ki egységes szabályozást idehaza. Jelenleg nincs tételesen besorolva a KRESZ hatálya alá a jármű, amely jellemzői szerint leginkább a kerékpár és a segédmotoros kerékpár közé sorolható. Mindez azt jelenti, hogy a feltételrendszer hiányában az elektromos rollerekre hatósági szankciókat sem lehet alkalmazni. Létezik ugyanakkor egy uniós rendelet, amely a segédmotoros kerékpárokat egyértelműen nyereggel ellátott eszköznek definiálja – könnyen belátható, hogy alapesetben egy roller nem esik ebbe a kategóriába.

Bizonyos szabályok mindenkire vonatkoznak

Természetesen a közlekedésben résztvevőkre, a közlekedés biztonsága érdekében, nem csupán a KRESZ, hanem más jogszabályok is vonatkoznak. A Jövő Mobilitása Szövetség szakértői kiemelik, hogy például a büntető törvénykönyv ittas járművezetésre vonatkozó rendelkezései adott esetben az elektromos roller vezetőjére is kiterjeszthetők, mivel az besorolható az értelmező rendelkezésekben megfogalmazott jármű kategóriájába a bíróság értelmezése alapján. Vannak olyan kölcsönözhető vagy bérelhető, közösségi elektromos rollerek, amelyek használatára a bérbeadó cégek már most is előírnak feltételeket. Budapesten emellett tavasszal megszületett az a rendelet, amelynek célja a közösségi mikromobilitási eszközök helyzetének rendezése. A több lépcsőben bevezetésre kerülő szabályozás egyebek mellett mikromobilitási pontok létrehozását, a szolgáltatók által fizetendő közterülethasználati-díjat és az egyedi azonosító feltüntetését tartalmazza. A szabályok a saját tulajdonú eszközöket nem érintik.

Egyes esetekben muszáj kategorizálni az e-rollereket

Az elektromos rollereket bizonyos helyzetekben, például balesetek során muszáj kategorizálni. Ilyen esetekben az adott hatóság vagy gyalogosnak tekinti a közlekedőket, mivel az e-roller szabályozás híján nem tekinthető járműnek vagy egy iránymutatás alapján segédmotornak tekinti. Fontos látni, hogy a hatóság és – adott esetben – a bíróság eltérően vélekedhet a rollerek besorolásáról. A mindennapokban ennél sokkal fontosabb kérdés viszont, hogy mi magunk hova soroljuk magunkat miközben rollerrel közlekedünk. Nem nehéz belátni, hogy – saját egészségünket szem előtt tartva – jobban járunk, ha használati mintákban, helyekben, módokban kerékpárként tekintünk magunkra, mintha „segédmotorként” az autók közt közlekedünk a városi forgatagban.

Látszik, hogy nagy szükség lenne rendet tenni a káoszban, mert a fennálló helyzet sem a környezetbarát módon közlekedni akaróknak, sem a közlekedés többi szereplőjének, de a hatóságoknak és a bíróságoknak sem jó. Becslések szerint jelenleg nagyságrendileg 50 ezer elektromos rollert használnak Magyarországon. A Jövő Mobilitása Szövetség javaslata szerint egy jól átgondolt, előretekintő és a városi közlekedés várható változásait szem előtt tartó, átfogó szabályozásra lenne szükség, hogy ki lehessen használni ezen eszközök zsúfolt városokra gyakorolható jótékony hatásait: kevesebb autó, jobb levegő, végeredményben pedig nagyságrendekkel csökkentett karbon lábnyom.

Európa sok országában, például Angliában vagy Hollandiában egyébként szigorú szabályokhoz kötik vagy tiltják az elektromos rollerek használatát. A magyar jogalkotók és döntéshozók viszont szerencsére az együttélés keretrendszerének megteremtésében látják a megoldást – idehaza jelenleg csak kiemelt sétáló zónákban nem használhatóak az elektromos rollerek.

Támpontok a mindennapi közlekedésben

Az elektromos rollerek használatával kapcsolatos gyakorlati javaslat, hogy a kerékpárutakat és sávokat előnyben részesítve közlekedjünk. Mindig tartsuk be a közlekedés alapvető, például az elsőbbségadásra vagy a gyalogosátkelőkre vonatkozó szabályait. Amennyiben a kerékpárosokra vonatkozó szabályokat betartva haladunk, az biztonságos támpontot ad a mindennapi közlekedés forgatagában. Az autósok is erre számítanak, a kerékpárra vonatkozó szabályok teljesen egyértelműek és tiszták a KRESZ-ben.
Ne veszélyeztessük a gyalogosokat a járdán, ha mégis itt kényszerülünk közlekedni, hajtsunk minél lassabban. Ha az úttesten haladunk, saját biztonságunk érdekében az autós forgalmat se tartsuk, legyünk láthatóak, jelezzük az irányváltást, és ne robogjunk át nagy sebességgel a zebrán, mondván azt hallottuk, hogy a roller gyalogosnak számít.

Az elektromos rollerek használatához nincs szükség vezetői engedélyre. A Jövő Mobilitása Szövetség szerint az ideális állapot az lenne, ha csak úgy vehetne részt bárki a közlekedésben, ha ismeri a közlekedési szabályokat. „Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy már a 10-14 év közötti korosztály számára megteremtsük a lehetőségét, hogy fakultatív óra keretein belül elvégezhessék akár az általános iskolában az alap KRESZ tanfolyamot. Hasznos lenne, ha ennek meglétét egyben feltételként határozná meg a KRESZ, ahhoz hogy valaki kerékpárra vagy rollerre pattanjon és részt vegyen a közlekedésben” – mondta Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke. Az érdeklődőknek már most is lehetősége van különböző helyeken elsajátítani ezt a tudást, ebből a célból létezik például rollersuli is. Ma már léteznek elektromos rollerekre is érvényes biztosítások is, melyek a saját és adott esetben az okozott károkat is fedezik, ha megtörténik a baj. Szabály ugyan nem írja elő a védőfelszerelések használatát az elektromos roller esetében, de ezek viselése ugyanakkor erősen ajánlott. A sisak életet menthet, így ideális lenne, ha a leendő jogszabályban a kerékpáros szabályokkal egyezően, lakott területen kívül, esetleg ezt kiegészítve 18 év alatt általánosan is kötelezőnek tekintenék.