Miből épülnek a jövő épületei?
Meglepő lehet, de a fának a jövőben ismét komoly szerep juthat az építkezésekben, hiszen az alapanyag jelentősen csökkentheti otthonaink szénlábnyomát.
Meglepő lehet, de a fának a jövőben ismét komoly szerep juthat az építkezésekben, hiszen az alapanyag jelentősen csökkentheti otthonaink szénlábnyomát.
Az elmúlt években ez építészet energetikai szempontból rengeteget fejlődött, az egyik ígéretes területet az otthoni emisszió és a fűtésköltségek csökkentése jelenti.
A fenntarthatósági és közösségi szempontok voltak a legfontosabbak a Koppenhága határába tervezett öko iskola építésekor.
Az európai városok felében az éves energiafelhasználás mintegy fele az épületek fűtésére és hűtésére megy el.
Az üzleti napot követő elszámolási adatok alapján a déli csúcsidőszak negyedórájában a hazai áramtermelés 22, az importtal együttvéve, az országos bruttó rendszerterhelés 19,6 százalékát biztosították napenergia-termelők április 16-án.
Még idén elkészülnek az ingyenesen használható zöld „szigetek” a bécsi Duna-csatorna Kaiserbadschleuse részén. Az osztrák főváros így szeretne még hatékonyabbanvédekezni a nyári hőhullámok ellen.
A családi házak tervezett szigetelését akár egy évvel is késleltetheti az építőipari munkaerőhiány. Ennek oka az, hogy miközben a tavalyinál alig több, mintegy 25-30 ezer családi házat újítanak fel idén, addig az átadott újépítésű ingatlanok száma az év végére 20 ezerre nőhet, vagyis megduplázódik, ami elvonja a kapacitást és a jó szakembereket felújításoktól. A Knauf Insulation szakértői szerint, ha megtaláltuk, érdemes várni a jó szakemberre, mert a professzionálisan kivitelezett szigetelés akár 40-50%-kal is képes csökkenteni a családi házak fűtési költségét.
A bérbeadási céllal épített hazai ipari ingatlanok csupán harmada, mintegy 2,1 millió négyzetméternyi raktár, csarnok és logisztikai központ tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek.
Földünkön évente egy decibellel nő a háttérzaj mértéke. Napjainkban emiatt az unió lakosságának 40%-a, a magyar lakosságnak pedig 25%-a, azaz mintegy 2,5 millió ember él és dolgozik az egészséget is károsító 55 decibeles határértéknél nagyobb zajszint mellett. A környezeti és beltéri zajok káros hatásai ellen ma már korszerű hangelnyelő anyagokkal védekezhetnénk, de mégsem tesszük. A Knauf Insulation szigetelőanyag-gyártó adatai szerint ugyanis a lakás- és irodatulajdonosok, sok esetben pedig a kivitelezők sem tudják, hogy miért kell szigetelni a hangot visszaverő belső falfelületeket vagy a térelválasztó falakat.
Megduplázódott a családi házakra kerülő szigetelések vastagsága az elmúlt hét évben. A Knauf Insulation adatai szerint az új, illetve felújított családi házak homlokzatán ma már általános a 15-20 cm vastag hőszigetelés. A javulás egyrészt energiatudatosságunk erősödésének, másrészt az év elején életbe lépett TNM rendeletnek köszönhető. Ez nemcsak a családok pénztárcáját kíméli, hiszen fűtési költségeik akár 50%-kal is csökkenhetnek, de egyes országrészekben akár 5-6 millió forinttal is növelheti az ingatlanok árát. A Knauf Insulation szakemberei szerint azonban már most érdemes előre tekinteni és jobb minőségű szigetelőanyagot választani, mert az Unióban 2019-től tovább szigorodnak az épület energiahatékonysági előírások.