hőszigetelés

Mire figyeljünk, ha szigeteljük a házat?

A jó hőszigetelés rengeteg kedvező hatással jár, egyrészt látványosan csökkenti a közüzemi számlákat, másrészt kisebb megterhelést jelent a környezet számára, hiszen a kevesebb elhasznált energia kisebb szén-dioxid-kibocsátást is jelent.

Milyen hőszigetelés az ideális?

Mire figyeljünk hőszigetelés során? A január elején indult otthonfelújítási program keretében a 3 millió forintos támogatást, akár hőszigetelésre is fordíthatjuk.

Új lakástámogatások: mutatjuk a részleteket

2020 januártól az új építésű ingatlanok értékesítési áfája 27 százalékról 5 százalékra csökken.

Mitől passzívház egy épület?

Az új építésű házak között járva lehetetlen megmondani, hogy mely épületek szénsemlegesek, illetve passzívak. Még a házban sem könnyebb az ember dolga, a közüzemi számlákat vizsgálva azonban már felismerhetőek az ilyen épületek.

Miből épülnek a jövő épületei?

Meglepő lehet, de a fának a jövőben ismét komoly szerep juthat az építkezésekben, hiszen az alapanyag jelentősen csökkentheti otthonaink szénlábnyomát.

Mit kell tenni, ha penészes a fal?

Az épület légállapotának beállítása a legtöbb háztartásban kimerül a levegő hőmérsékletének szabályozásával.

Az energiahatékony épületek drágábban és gyorsabban eladhatók?

Bár a jövőre életbe lépő energiahatékonysági szigorítások kissé bonyolultabbá tehetik a hitelfelvételi folyamatokat, az ingatlanközvetítői tapasztalatok alapján a korszerűen megépített társasházi lakásokat és házakat drágábban, és az átlagoshoz képest fele annyi idő alatt lehet értékesíteni.

Hőszabályozó falfestéket fejlesztettek kutatók

Az európai városok felében az éves energiafelhasználás mintegy fele az épületek fűtésére és hűtésére megy el.

Kevesebb pénzünk szökik el a falakon

Megduplázódott a családi házakra kerülő szigetelések vastagsága az elmúlt hét évben. A Knauf Insulation adatai szerint az új, illetve felújított családi házak homlokzatán ma már általános a 15-20 cm vastag hőszigetelés. A javulás egyrészt energiatudatosságunk erősödésének, másrészt az év elején életbe lépett TNM rendeletnek köszönhető. Ez nemcsak a családok pénztárcáját kíméli, hiszen fűtési költségeik akár 50%-kal is csökkenhetnek, de egyes országrészekben akár 5-6 millió forinttal is növelheti az ingatlanok árát. A Knauf Insulation szakemberei szerint azonban már most érdemes előre tekinteni és jobb minőségű szigetelőanyagot választani, mert az Unióban 2019-től tovább szigorodnak az épület energiahatékonysági előírások.

Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.