Érdekességek

Az ősi növényevő állatok kihalása megnövelte a tüzek keletkezését a füves területeken

Az ikonikus növényevő állatok, mint a gyapjas mamut, az óriás bivaly 50-60 ezer évvel ezelőtti kihalása világszerte drámai módon előidézte a tüzek terjedését a gyepes térségekben amerikai kutatók szerint.

A Yale Egyetem tudósai a Utahi Természettudományi Múzeummal együttműködve összegyűjtötték a kihalt nagytestű emlősök listáját és kihalásuk idejét négy kontinensen. Az adatok azt mutatták, hogy Dél-Amerika vesztette el a legtöbb növényevő állatot, az ott élő összes faj 83 százalékát, Észak-Amerika 68 százalékukat. Ezek a veszteségek jóval nagyobbak voltak, mint az ausztráliai (43 százalék) és az afrikai (22 százalék) – olvasható a Science című tudományos folyóiratban. A kutatók egybevetették ezen adatokat a tűzesetekkel, amelyek nyomait megőrizték a tavak üledékei. Világszerte 410 helyszínről származó szénmintákból kimutatták, hogy megnőtt a tüzek aktivitása a nagytestű legelő állatok kihalása után. Dél- és Észak-Amerikában, ahol a legtöbb legelő állatot vesztették el, jobban nőtt, míg a másik két kontinensen kisebb változást tapasztaltak a tüzek aktivitásában.

“Ezek a kihalások következmények zuhatagát idézték elő. Ezen hatások tanulmányozása segít abban, hogy megértsük, napjainkban miként alakítják a növényevők az ökológiát világszerte” – mondta Allison Karp, a Yale kutatója. Az óriás növényevők kihalása széles körben nagy hatással volt az ökoszisztémákra, a ragadozó fajok összeomlását, a gyümölcstermő fák elvesztését eredményezte egyebek között. Előidézte továbbá a gyepek kiszáradását, a levelek, a faágak felgyülemlését, ez vezetett a tüzek terjedésének növekedéséhez.

A kutatók azt is kimutatták, hogy más ősi legelésző állatok, mint a masztodon, az erszényes diprotodon vagy az óriás lajhár, amelyek bokrokkal és erdős térségek fáival táplálkoztak, szintén kihaltak ugyanebben az időszakban, de elvesztésük kisebb hatással volt a tüzekre az erdős térségekben. A gyepek ökoszisztémája világszerte megváltozott a legelést tűrő füvek elvesztése után, utóbbi szintén az ősi növényevők kihalásának és a tüzek megnövekedett számának a következménye. Az új növényevők, köztük a haszonállatok, pedig alkalmazkodtak az új ökoszisztémákhoz. Ezért kell a tudósoknak figyelembe venni a növényevő haszonállatok és vadállatok szerepét a tüzek csökkentésében és a klímaváltozásban. Figyelmet kell szentelnünk ezeknek a kölcsönhatásoknak, ha pontosan akarjuk kiszámítani a tüzek jövőjét” – mondta Carla Staver, a tanulmány másik szerzője.