A természetes növényzet kiirtása után az eredeti növénytársulásra jellemző faji összetételű társulás nem képes regenerálódni, hanem helyette degradált növényállomány alkot más faji összetételű társulást. Ilyen váltotta fel sok helyen az ókorban kiirtott mediterrán erdőket. Tipikus formája a szúrós bokrokból és lágyszárú növényekből álló macchia.
Emberi beavatkozás hatására lejátszódó -> szikesedés. Rendszerint helytelenül tervezett öntözőrendszerek vagy hibás öntözési gyakorlat következtében megy végbe ott, ahol a talajvíz szintje megemelkedik, vagy a talajra nátriumsókat tartalmazó öntözővizet juttatnak ki. Létrejöttének fontos feltétele a száraz vagy félszáraz éghajlat is.
Trópusi tengerpartokon tenyésztő, jellegzetes mocsárerdei vegetáció. A növényeket áthatolhatatlan sűrűségű léggyökerek rögzítik az iszapban. A mangrove erdőt alkotó fajok magjai még a fákon kicsiráznak, lehullva önálló életre képesek. Igen fontos szerepet tölt be a parti hullámokkal, tengeráramlásokkal szembeni védelmében.
(,mocsárláz. váltóláz): magas lázzal járó, főleg trópusi betegség, melyet a Plasmodium nemzetségbe tartozó egysejtű élősködők, a lázállatkák okoznak. A mérsékelt övezetben is előfordul, de ott ritkább. A lázállatkákat az Anopheles nemzetségbe tartozó szúnyogok viszik át az emberre: szúrásukkal a vérbe juttatják őket. Ennek a szúnyog nemzetségnek több száz faja van, amelyek közül sok lehet betegségátvivő. […]
Oxidáló szmog, fotokémiai szmog: nyáron keletkezik, erős napsugárzás hatására (az UV-sugaraknak van meghatározó szerepük) olyan szennyező anyagok közreműködésével, amelyeket elsősorban a közlekedés termel nagy mennyiségben. Ezek a nitrogén-oxidok és a szénhidrogének, amelyek bonyolult fotokémiai reakciókat indukálnak, ill. maguk is részt vesznek ezekben a reakciókban. A fotokémiai folyamatok eredményeként keletkező jellegzetes füstköd-komponensek: az ózon. a peroxi-acetil-nitrál […]
Redukáló szmog: kialakulásának oka a fosszilis tüzelőanyagok (elsősorban a szén) elégetésekor a légkörbe kerülő nagy mennyiségű SO2 és korom, amelyek a szélcsendes városi levegőben igen nagy koncentrációban fordulhatnak elő. A lehűlő levegő eléri a telítettségi állapotot, és a nagyszámú kondenzációs magon (koromszemcséken) kicsapódnak a vízcseppecskék, melyeket a levegő SO2 tartalma savassá tesz. A mérsékelt övezetben, […]
Amerikának azok az államai alkotják, amelyekben a spanyol vagy a portugál a hivatalos nyelv. Az észak-amerikai Rio Grandétól (Mexikó és az USA határfolyója) a Tűzföldig teljed.
Nedves élőhelyen az elpusztult növények egymásra rétegződésével kialakult, néhány méter vastag szerves anyagot (tőzeget) magában foglaló, vízben álló terület, amelyet dús növényzet borít. A dagadó vagy tőzegmohaláp a tőzegmoha elhalt, egymásra rakódott generációiból épül fel. Hazánkban híres a védett csarodai tőzegmoha- Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
(ejtsd: la ninja): a két El Niño anomália közötti időszakban fellépő éghajlati jelenség, amelynek során az átlagosnál hidegebbé válik a Csendes-óceán keleti medencéjében a felszíni vízréteg. Ez a légkört is hűti, így a trópusi Pacifikum keleti része a megszokottnál hűvösebb lesz. Egyébként hatásai az El Niño-hoz hasonlítanak abban, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek (túl nagy […]
Kitermelhető mennyiség. A kvóta megállapítása halászatban, vadászatban, fakitermelésben stb. alkalmazott mód abból a célból, hogy a természetes hal-, vad- vagy faállomány fennmaradjon. Általában egy évre határozzák meg a kitermelhető (halászható, vadászható) kvótát.
