(talajé): a talaj természetes adottságaitól függő, emberi beavatkozás nélküli, természetes termékenység. Ennek fő tényezői: a talaj humusztartalma és annak minősége, az ásványi tápanyagok mennyisége és összetétele, a talaj vízmegtartó képessége, szerkezete és szemcseösszetétele.
Nagy területen szétterülő bazaltláva megszilárdulásából képződő bazalttakaró, amely hasadékvulkánok lávafolyásaiból származik. Legismertebb a Dekkán-fennsíkon (Indiában) kialakult bazaltfennsík. amely kb. 500 000 km kiterjedésű.
Zömmel kistermetű, lebegő életmódot folytató vízi szervezetek életközössége, melyek a víz mozgásával (hullámzás, áramlás) együtt sodródnak, miközben saját mozgásukkal igyekeznek mélységi helyzetüket megtartani, vagyis süllyedésüket ellensúlyozni. A planktonszervezetek 3 csoportra oszthatók: 1. állati plankton szervezetek, melyek főképpen apró rákokból, kerekesférgekböl és véglényekből tevődnek össze; 2. növényi plankton szervezetek, algák, melyek közül a legfontosabbak a kékalgák, a […]
Egy növénytelen felszínen (pl. bánya meddőhányóján vagy friss lávaömlés után megszilárdult vulkáni kőzeten) elsőként megtelepedő növények. Agresszív gyökérsavaikkal a kőzetek szervetlen tápanyagait képesek feltárni és felvenni. A pionír növények meghatározó szerepet játszanak a talajképződésben, s ezzel előkészítik az élőhelyet érzékenyebb fajok megtelepedéséhez.
Folyók mentén a korábban lerakódott kavics- és homokhordalékban raktározott víz. Nevét onnan kapta, hogy a folyópart rétegein átszivárgó víz a laza üledékes kőzetek szűrő hatására megtisztul az esetleges szennyeződésektől. Ez a szűrőképesség azonban nem végtelen, erős szennyezés a parti szűrésű vizet is elszennyezheti.
kézjegyével ellát. Nemzetközi egyezményt vagy ehhez kapcsolódó jegyzőkönyvet az államok felhatalmazott képviselője aláírja. Ez azonban még nem jelenti, hogy az egyezmény törvényerőre emelkedett (ratifikál).
Természetes eredetű, görbültlineáris növényzeti formáció. Tipikus képviselője a folyók mentén húzódó ártéri ligeterdő, amely szélesebb-keskenyebb sávban követi a folyót. Hazánk földrajzi helyzetéből adódóan az ökológiai folyosó hegyvidéki és alföldi ökoszisztémákat köthet össze. Az emberi tevékenységek az ökológiai folyosók jelentős részét elpusztították, ill. hosszú szakaszait tönkretették.
Az atomenergia nyerésének valamennyi szakasza együtt az uránbányászattól az atomerőművekben keletkezett radioaktív hulladékok elhelyezéséig. Szakaszai: az uránérc bányászata, az ércfeldolgozás, az uránium dúsítása, a fűtőelem gyártás, az atomerőművi energiatermelés, a radioaktív hulladékok elhelyezése vagy az újrafeldolgozás (reprocesszálás).
A napsugárzás hőhatásának felhasználásával működő erőmű. Több változata ismert. A naperőmű annál nagyobb energiát képes szolgáltatni, minél nagyobb felületről és minél hosszabb ideig gyűjti össze a napsugarakat arra alkalmas tükrökkel vagy kollektorokkal. (Ez utóbbiak szelektív bevonattal ellátott eszközök, melyek felületén elnyelődő sugárzási energia folyékony vagy légnemű közeg felmelegítésére fordítódik.) A nagy teljesítményű naperőmű energianyelőjét olyan […]
fotovollaikus cella: a napsugárzás energiáját közvetlenül villamos árammá alakító eszköz, amely félvezető anyagból áll. Egy napelem-cellában viszonylag kis feszültség keletkezik, ezért több-egységet kapcsolnak sorba és párhuzamosan, hogy a szokásos elektromos fogyasztók feszültség- és teljesítményigényét ki tudják elégíteni.
