Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Németh Zsolt arról is beszélt, miközben Magyarországon természetes, hogy az egészséges ivóvízzel ellátottság közel 100 százalékos, addig a környező országokban nem ritka a 70-80 százalékos arány sem. Szűkült a közműolló is, Magyarországon a háztartásoknak már 83,5 százaléka csatlakozik a szennyvízhálózathoz, míg a környező országok közül például Horvátországban ez az arány 32, Romániában pedig 37 százalék – tette hozzá. Az államtitkár szavai szerint az ágazat ma a korszakváltás időszakát éli. Egyrészt véget ért egy beruházási időszak, amelyet új célok mentén folytatódó fejlődésnek kell követnie. A globalizáció, a klímaváltozás, az energiaválság mind új kihívás – közölte. A szennyvízcsatorna-hálózat teljessé tétele az ágazat új időszakának egyik kiemelt feladata, amelyre az eddigiektől eltérő technológiák jelenthetnek megoldást az érintett, jellemzően apróbb falvakban. Ugyancsak a jövő meghatározó teendőjeként beszélt a hálózati rekonstrukcióról.

Németh Zsolt elmondta, hogy az új korszak már elindult azzal, hogy a nemzeti és önkormányzati vízműveknek tervezésre forrást biztosított a kormány. Jelentős változásként említette, hogy az integrációs folyamat első, legjelentősebb üteme befejeződött, ennek eredményeként az ország közel felén már a Nemzeti Vízművek szolgáltat, a 36 társaságból 18 állami. Lépéseket tett a kabinet haváriahelyzetek kezelését segítő raktárak kialakítására is, nagy átalakuláson megy át a szektor – mondta. Az államtitkár szólt az új díjrendszer bevezetéséről, a nem lakossági területen ez lépett a korábbi, 900-nál is többféle tarifa helyébe, eltüntetve a 49-szeres, illetve 26-szoros különbségeket. Működik az ellentételezési alap, és bár szükség lehet a rendszer finomhangolására, alapvetően jó az irány – emelte ki. Hozzátette: emellett az állami és önkormányzati cégeknél lehetőség nyílt egy, az ország gazdasági helyzetéhez képest megfelelő bérrendezésre, amelyet folytatni is kell. Az új technológiákra kitérve elmondta, hogy ezek – köztük a térinformatika, a műholdas hibafeltárás és a digitalizáció – már Magyarországon is elérhetők, és források is lesznek rá. Megvalósításukra nyitott a szakma, bevezetésük a gazdaságosabb működést segíti.

Az ágazatnak integrálódnia kell a vízügy egészéhez, cél, hogy ezek a részterületek újra egységessé váljanak. Ennek részeként az ágazati szakképzés kapcsolatát is szorosabbra kell fűzni a felsőoktatással – zárta szavait V. Németh Zsolt.