A passzívház hazánkban még kevéssé ismert építési szabvány, az első épületek idén lesznek húszévesek. Európa-szerte azonban mára több mint három millió négyzetméternyi passzívház épült fel, amelyek többszörösen bizonyították létjogosultságukat.
Újabb 6 hat nappal korábbra került az Ökológiai Túllövés Napja, vagyis idén már augusztus 2-án eléri az emberiség azt a pontot, amikor feléltük a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Az ökológiai lábnyomunk csökkentéséhez a teljes hazai energiafogyasztás 32%-át kitevő lakóépületek, ezen belül is a családi házak szigetelése is jelentősen hozzájárulhat. Ebben a folyamatban a közeljövőben két fontos változás várható: 2018-tól tovább szigorodnak az épületek energiahatékonyságára vonatkozó követelmények, 2021-től pedig kizárólag a közel nulla energiaigényű épületek kaphatnak majd használatbavételi engedélyt. Az új szabályok eredményességét segítheti, hogy a tervek szerint a CSOK igénybevételét kiterjesztik felújításokra is, valamint ha elindul az 1980 előtt épült vidéki kocka-házakra vonatkozó felújítási program is.
Nem csak mesékben létezik többé gombaház, pár héten belül elkészül ugyanis a világ első házi gombákból felépített lakóhelye.
Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből. A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya: immár minden ötödik ház szigetelt, és spórol meg akár 100-150 ezer forintnyi rezsit is egy szezonban tulajdonosának.
A világ egyik vezető, és egyben leggyorsabban fejlődő szigetelésgyártó vállalata, a Knauf Insulation magyarországi marketingvezetőjével beszélgettünk. Fókuszban az energiahatékonyság és a vállalati innováció.
A globálisan felhasznált energia 40 százalékát az épületek fogyasztják el, de már a mai technológiákkal is 50-80 százalékkal lehet csökkenteni ezt – mondta a Dán Királyság magyarországi nagykövete szerdán Budapesten, a nemzetközi aktívházszövetség éves konferenciáján.
Elindult a Magyarországon egyedülálló, valós körülmények között végzett épület energiahatékonysági összehasonlító program.
Fenntartható fejlődés, fenntartható gazdálkodás, fenntartható környezet vagy fenntartható életmód. Manapság sokszor és sokat hallunk környezetvédelmi körökben a fenntarthatóságról, ám legtöbben mégsem tudjuk, hogy mit is jelent pontosan ez az egyre népszerűbbé váló fogalom.
Egy egész Európára kiterjedő kutatás szerint a magyarok 25%-a gondolja úgy, hogy hangos zajnak van kitéve a munkahelyén, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a zaj következtében keletkező halláskárosodás Európában a leggyakoribb munkahelyi betegség. A zajnak ugyanakkor a halláskárosodás mellett komoly stressz keltő hatása is van. Ez a tényező pedig nem csak azokon a munkahelyeken jelentkezik, ahol a zaj meghaladja a törvény szerint előírt határértéket, ezáltal kötelezővé válik a védőeszközök használata, de a manapság népszerű egyterű irodákban az általános zajnak is lehet pszichére káros hatása. A Knauf Insulation szakértői szerint megfelelően tervezett és kivitelezett hangelnyelő anyagok, mint a fagyapot hangelnyelő táblák alkalmazásával nem csak gyárcsarnokokban, uszodákban és egyéb sportlétesítményekben, de akár irodákban, óvodákban és más közösségi épületekben is jól csökkenthető a zaj, javítható a helyiség akusztikája.
Befejeződött az energiatakarékossági korszerűsítés a Budapesti Corvinus Egyetemen, az épületenergetikai fejlesztések eredményeként évi 58 millió forinttal csökkenhetnek a működési költségek.
