Fogalomtár

átlagos immissziós norma

(= határérték, In) az adott szennyező anyag azon koncentrációja, amelynek napi 24 órán keresztül történő belélegzése több éven át sem okoz kóros elváltozást az emberi szervezetben.

atomreaktor

Az atommaghasadás szabályozott láncreakcióként történő megvalósítására alkalmas berendezés. Az atomerőművekben elektromos energia előállítására használják a felszabaduló hatalmas hőmennyiséget. A kis energiájú (ún. termikus) neutronok hatására hasadó anyagokkal (pl. urán-235) üzemelők a termikus atomreaktorok. Más célokra (pl. radioaktív izotópok gyártására, kutatási feladatok megoldására) is építhetők atomreaktorok. Több más típus is ismert.

autotróf szervezetek

Olyan élőlények tartoznak ebbe a csoportba, amelyek a környezetből felvett szervetlen anyagokból képesek felépíteni saját testük szerves anyagait. Legnagyobb tömegben a zöld növények állítanak elő szerves anyagot szén-dioxidból, vízből és a benne oldott szervetlen anyagokból a fotoszintézis során. A baktériumok kémiai oxidációval nyerik a szerves anyag előállításához szükséges energiát (kemoszintézis).

barázdás erózió

A talajerózió egyik formája, melynek során a lejtőn lefolyó víz barázdát mélyít. A barázda mélysége általában 20-40 cm, de semmiképpen sem lehet 50 cm-nél mélyebb. Az eróziós barázdák a lejtőn a legnagyobb lejtés irányában alakulnak ki. Gyakori eset, hogy a lejtő irányú talajművelés mesterséges barázdái mélyülnek tovább eróziós barázdává egy-egy nagy zápor után.

becquerel

(Bq) a radioaktivitás egysége, 1 Bq = 1 bomlás/s. Levegőre Bq/m3, vízre és más folyadékokra BQ/l, szilárd anyagra vonatkozóan pedig Bq/kg a leggyakoribb mértékegység.

bennszülött faj

Endemikus faj, endemizmus: olyan növény- vagy állatfaj, amely jelenlegi elterjedési területén alakult ki. Általában földrajzilag elkülönült, elszigetelt területeken vagy valódi szigeteken fordul elő sok bennszülött faj. A Kárpát-medence hegykoszorúja a tágabb környezettől bizonyos elszigeteltséget jelent hazánk területének, így az ún. pannon-endemizmusok különösen a növényekre jellemzők: pl. magyar szegfű, magyar kökörcsin, pilisi len.

bentosz

Benthos: a vizekben közvetlenül vízfenéken, illetve a vízi üledék legfelső néhány cm-es rétegében élő szervezetek és élőlénytársulások összessége.

benzo(a)pirén

3, 4 benziprén: öt kondenzált benzolgyűrűt tartalmazó, C20H12 összegképletű, policiklikus aromás szénhidrogén (PAH). Rákkeltő hatása bizonyított. Szerves eredetű vegyületek tökéletlen égése során keletkezik: a gépkocsik kipufogógázainak alkotórésze, de keletkezik más energiaátalakítási folyamatok során is (pl. alumíniumiparban, fém- és acélgyártás, kokszolás alkalmával), sőt a dohányfüstben nagyobb, a füstölt húsokban, kisebb mennyiségben is jelen van.

biodiverzitás

A biodiverzitás fogalma számos je­lentést hordoz. A fogalom használata során leg­gyakrabban a taxondiverzitást (faj feletti rend­szertani egységek sokféleségére vonatkoztatva), vagy még inkább a fajdiverzitást értjük. Beszélhe­tünk a fajon vagy populáción belüli genetikai vál­tozatosságot kifejező „genetikai diverzitásról”, vagy a populációk tér- és időbeli mintázataiban, kölcsönhatásaiban megjelenő sokféleségről, az „ökológiai diverzitásról”. A fogalom lényegében az élet sokféleségének […]

biológiai termelőképesség

Biológiai produktivitás: az élőlények szervesanyag-termelő képessége, azaz időegység (általában 1 év) alatt létrehozott szerves anyag mennyisége. Megadható a keletkezett szerves anyag széntartalmával vagy száraz anyagra számított tömegével.