Környezetvédelem

Nem hiányoznak a magyaroknak az egyszer használatos műanyagok

Elméletben többet is fizetnénk a környezettudatos csomagolásért, viszont ezt át kell ültetni a mindennapok gyakorlatába is.

Heteken belül indul a 100%-os napelemes támogatás!

Kérje a pályázatelőkészítés-csomagot 162.500 Ft-ért.

Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A megkérdezettek 70 százaléka nem érezte meg az egyszer használatos műanyag termékek kivonását a piacról és csak minden hetedik válaszadó jelezte, hogy csak a nejlonzacskókat hiányolja, derült ki az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) idei, a magyarok szelektív hulladék gyűjtését és újrahasznosítási szokásait vizsgáló kutatásából. A fogyasztók pedig akár 25 százalékkal többet is hajlandóak lennének fizetni az újrahasznosítható csomagolású termékekért. A kutatásból kiderült, hogy a környezettudatos hozzáálláshoz sok esetben nem párosul gyakorlati megvalósítás, ezért fontos, hogy ne csak beszéljünk az újrahasznosításról, hanem tegyünk is érte. A pandémia alatt visszaesett a szelektív hulladékgyűjtési hajlandóság a lakosság körében, ezért az Italos Karton Egyesülés megvizsgálta, hogyan alakultak az elmúlt időszakban a magyarok szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási szokásai. Továbbá, hogy az italoskarton, mint fenntartható csomagolási forma, hogyan teljesít a többi csomagoláshoz képest, figyelembe véve az egyszer használatos műanyagpalackok használatára vonatkozó szabályok jövőbeni szigorítását, például kötelező hasznosítási százalékokat.

Elméletben jók vagyunk a szelektív hulladékgyűjtésben, gyakorlatban kevésbé A szelektív hulladékgyűjtést vizsgálva kiderült, hogy a tavalyi, hasonló témában végzett felmérés óta, a megkérdezettek továbbra is a papírt (90%) és a műanyagot (92%) gyűjtik leginkább szelektíven. Műanyag alatt ebben az esetben főként PET palack, nejlon zacskó, hulladék értendő. A műanyagokat például a magyarok mindössze 35-40 százaléka különíti el, így megállapítható, hogy bár a hajlandóság elméletben megvan, ez a gyakorlatban még nem jelenik meg. Míg az EU-ban az italoskartonok 49 százalékát hasznosítják újra, hazánkban ugyanez az arány mindössze 20-23%, ráadásul ez a szám évek óta stagnál.

„A kutatás számai azt mutatják, hogy hazánkban nagy az érdeklődés a szelektív hulladékgyűjtés iránt és egyre tudatosabbak az emberek. Ez ugyanakkor csalóka: a hozzáállás nem elég, tenni is kell érte. Az italos kartondobozok ökológiai lábnyoma sokkal kisebb, mint például a PET palackoké, de mégsem nyilvánul ez meg a szelektív gyűjtés százalékában” – fűzte hozzá az eredményekhez Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója.

Érdekes tendencia a hulladékudvarok növekvő népszerűsége, a megkérdezettek közel fele rendszeresen szállítja ide a szemetet, tavaly ez az arány még a 30 százalékot sem érte el. Ami kiemelendő, hogy a magyarok 96 százaléka lapítva teszi a hulladékot a szelektív gyűjtőbe az italos karton esetében, ezzel pedig komolyan hozzájárul a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságához. Semmi nem olyan drága, mint a levegőt szállítani az eredeti formájában meghagyott dobozban.

Zöld csomagolás a nyerő

Az eredmények rámutattak, hogy hazánkban a környezetbarát csomagolások valós alternatívái lehetnek a nem újrahasznosítható alternatíváknak. A zöld csomagolásért a válaszadók többsége 5-10 százalékkal magasabb összeget fizetne, sőt, minden huszadik megkérdezett akár 25 százalékkal magasabb árat is elképzelhetőnek tartana. Az egyszer használatos műanyag bevásárló szatyrok kivonását ráadásul azért sem bánják a magyarok, mivel az alternatívák közül a megkérdezettek közel 65 százaléka a szövet, 13 százalékuk pedig a papír bevásárlótáskát is kifejezetten kedveli. A legkevésbé pedig a műanyag szívószál és a léggömb rögzítő pálcika hiányát érzik a megkérdezettek. A papír népszerűsége például annak is köszönhető, hogy a megkérdezettek 66 százaléka szerint az újrahasznosítható anyagok közül a papírnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, ami a válaszadók tájékozottságát is igazolja. Ráadásul tisztában vannak vele, hová kerül a papír az újrahasznosítás során és mi készül belőle.