A legújabb tervezetet a tavaszi nyilvános konzultációt követően állították össze, és most elküldik értékelésre az Európai Bizottságnak – mondta Bojan Kumer szlovén környezetvédelmi, klíma- és energiaügyi miniszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón. Az aktuális, 2020 februárjában elfogadott nemzeti energia- és klímaterv a 2021-2030-as időszakra vonatkozik, 2040-ig terjedő kitekintéssel. Különös figyelmet fordít az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a megújuló energiára, az energiahatékonyságra és a villamosenergia-termelő források összekapcsolhatóságára. A frissített változat ambiciózusabb célokat határoz meg, a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes bruttó energiafogyasztáson belül 2030-ig 27 százalékról 30-35 százalékra emelik, attól függően, hogy milyen intézkedésekre kerül sor – hangsúlyozta a miniszter.

Mint mondta, az új tervezet szerint többek között az üvegházhatású gázok kibocsátását a közlekedésben 12 százalékról 3 százalékra kell csökkenteni. Az iparban is nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentést irányoz elő a tervezet: míg a jelenlegi dokumentum 43 százalékos csökkentést tervez, addig a frissített változat 55 százalékos csökkentést céloz meg. Az energiaágazatban 48 százalékos csökkentést terveznek a korábbi 34 százalékhoz képest. “Ami az összekapcsolhatóságot illeti, Szlovénia példamutató és átlagon felül teljesítő tagállam, ami a szomszédos országok energiarendszereihez való kapcsolódást illeti” – mondta Kumer. Megjegyezte: ennek bizonyítéka, hogy az elmúlt télen Szlovénia az energiabiztonság érdekében néhány pillanat alatt képes volt az összes szükséges energiát importálni. Arra a kérdésre, hogy Szlovénia mikor érheti el a szén-dioxid-semlegességet, a miniszter azt mondta: az előző kormány hosszú távú klímastratégiát fogadott el, amely 2050-re határozta meg ennek ütemezését. Ezt azonban további stratégiai dokumentumoknak kell követniük – tette hozzá. A meglévő energia- és klímatervben aktualizálni kell a szén 2033-ig történő fokozatos kivezetéséről szóló döntést, az uniós szinten 2030-ra kitűzött új éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósítása, valamint a zöld átmenet felgyorsításának szükségessége miatt – húzta alá Kumer.