Környezetvédelem

A szegények vagy a gazdagok szennyezik a környezetet jobban?

Az Oxfam nemzetközi civil szervezet kutatása bebizonyította, hogy a Föld népességének leggazdagabbjaihoz jóval több károsanyag-kibocsátás köthető, mint a szegény rétegekhez.

100.000 Ft-ból napelemes rendszer Európai Uniós támogatással?Kérjen itt ajánlatot. 5 perc alatt személyre szabott ajánlatot kap (x)

Ez egy elég ellentmondó eredmény, hisz azt gondolhatnánk, hogy pont a több anyagi forrással rendelkező emberek tudnak tenni a fenntarthatóságért. A következőkben áttekintjük, hogy mi okozza ezt az ambivalens hozzáállást.

A Föld módosabb társadalmi rétegei több mint kétszer annyi klímakárosító szén-dioxidot bocsátanak ki, mint az emberiség szegényebb része. Az Oxfam jelentése klímapolitikai szempontból volt fontos. A vizsgálat a 1990 és 2015 közötti évekre vonatkozott, amikor is az emisszió mértéke világszerte a duplájára növekedett. 

A világ lakosságának leggazdagabb 10%-a, vagyis nagyjából 630 millió ember felelős a megjelölt 25 éves időszak szén-dioxid kibocsátásának több mint feléért (52%-ért). Ezek közül is a leggazdagabb 1%, vagyis 63 millió ember pedig önmagában a 15%-ért. Ezzel szemben a Föld legszegényebbjei számlájára csak 7%-nyi részesedés róható fel.

A kutatás arra is rámutat, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására és a klímaválságra párhuzamosan szükséges megoldást találni. A társadalmi felzárkóztatásban ugyanis benne rejlik az a veszély, hogy jobb anyagi körülmények közé kerülve az emisszió is megnövekszik.

MIÉRT A GAZDAGOK A FŐ KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÓK? HOGYAN TEHETNEK A SZERÉNYEBB KÖLTSÉGVETÉSŰEK IS A KÖRNYEZETÉRT?

Egyrészt a módosabb társadalmi rétegek nagyobb és több anyagi javakkal rendelkeznek, mint a szegényebbek, vagy az átlag emberek. A nagyobb ház és a több és nagy fogyasztású gépkocsik, hajók, stb. pedig jóval több energiahasználattal és ezzel egyidőben szén-dioxid kibocsátással jár.

Másrészt a gazdagabb rétegek anyagi (relatíve) korlátlansága miatt nem fordítanak különösebb figyelmet az erőforrásokkal való takarékoskodásra, míg a szerényebb körülmények között élők odafigyelnek háztartásuk és a közlekedés során felhasznált energiára.

Ugyanakkor szerencsésnek mondható, hogy léteznek már olyan technológiák, mint a napelemek, amik a hétköznapi emberek számára is megfizethetővé váltak, és támogatják a klímavédelmet. Egy napelemes rendszerrel pedig a szerényebb költségekkel gazdálkodók nem csak a környezetet tudják védeni, hanem komoly összeget is meg tudnak takarítani saját maguk számára, amiből egyéb befektetések révén életszínvonalukat tudják javítani. Így kijelenthető, hogy a napelemek nem csak a karbonsemleges jövő, hanem a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásának is egyik kulcsa lehet!