Környezetvédelem

Az elektromos közlekedés elősegítéséhez fel kell gyorsítani a töltőinfrastruktúra kiépítését

Ahhoz, hogy az Európai Unió elősegítse az áttörést az elektromos közlekedés területén, fel kell gyorsítania a töltőinfrastruktúra kiépítését - közölte az Európai Számvevőszék kedden közzétett jelentésében.

Napelemes rendszer most, akár 50% állami támogatással! Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Az Európai Unió luxemburgi székhelyű számvevőszékének új jelentése szerint az unió messze van attól a céljától, hogy 2025-ig egymillió töltőpontot alakítson ki, és nem rendelkezik az elektromobilitásra vonatkozó átfogó stratégiai ütemtervvel sem. A megállapítások szerint az elektromos járművekkel való közlekedés az unión belül továbbra is akadályokba ütközik, a nyilvános töltőállomások elérhetősége tagországonként jelentősen eltérő, a fizetési rendszerek nincsenek harmonizálva. Noha tavaly kevesebb új járművet vettek nyilvántartásba, az elektromos és a hálózatról tölthető hibrid elektromos járművek piaci részesedése jelentősen nőtt. A töltőhálózatok kiépítése azonban nem követi ezt az ütemet – emelték ki.

A számvevők szerint nem készült átfogó hiányelemzés a szükséges nyilvánosan hozzáférhető töltőállomások számáról, helyéről és teljesítményének meghatározásáról, illetve jelentős eltérést mutatnak a fizetési és információs rendszerek. A különböző hálózatok között például csak korlátozott mértékben folyik összehangolt információcsere a valós idejű rendelkezésre állásról, a töltési adatokról és a díjszabási feltételekről. A jelentéstevők egyebek között azt javasolták, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki stratégiai ütemtervet a töltési infrastruktúrára vonatkozó célértékek eléréséhez, valamint szabjon meg minimumszabványokat és -követelményeket.

Az Európai Unió 2019 decemberében bejelentett célja, hogy a klímasemleges gazdasággá válást célzó törekvés részeként 2050-re az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal csökkentse a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátásának mintegy egynegyede a közlekedésből, túlnyomórészt, 72 százalékban a közúti szállításból származik.