Környezetvédelem

Új kezdet a polisztirol újrahasznosításában

A tévhitekkel ellentétben a polisztirolhab nem környezetszennyező, sőt újrahasznosítható – emellett érvelnek a MEPS szakemberei is évek óta.

Napelemes rendszer most, akár 50% állami támogatással! Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Több ország tett erőfeszítéseket annak érdekében, hogy csökkentse a környezetet terhelő műanyagok mennyiségét, de a Hollandiában megnyílt PolyStyreneLoop üzem igazán előremutató ebben a folyamatban. Ez a terület nemcsak üzleti szempontból, de a környezet érdekében is nagy lehetőségeket rejt akár Magyarország számára is.

Terneuzenben (Hollandia) 2021. június 16-án nyitott az Európai Unió LIFE programjának támogatásával az a gyár, ami az építési polisztirolhab (EPS) bontási hulladéka és adalékanyagai újrahasznosítását végzi. A PolyStyreneLoop üzem indulása jól mutatja az EPS-hulladék újrahasznosítására szolgáló zárt körfolyamatú megoldás műszaki és gazdasági megvalósíthatóságát. A gyár működési folyamatait tekintve is egyedülálló, mivel a PolyStyreneLoop szövetkezet építette, ami a polisztirolhab értéklánc több mint 70 vállalatát képviselő együttműködés. Tagjai közé tartoznak a polisztirol nyersanyaggyártók, szigetelőanyag gyártók, adalékanyagok beszállítói, a feldolgozók és az újrahasznosítók, valamint az EUMEPS, az expandált polisztirol európai gyártóinak szövetsége is.

Az előremutató eljárásról

A PolyStyreneLoop üzemben alkalmazott CreaSolv® eljárás során a Hollandiából, Németországból és más országokból származó polisztirol (PS)-habot tartalmazó bontási hulladékot specifikus folyadékot tartalmazó tartályokban oldják fel. A szilárd szennyeződéseket (ragasztó, cement és hasonlók) leválasztják, majd elégetik. Ezután egy másik folyadék segítségével a PS-t géllé alakítják, míg az adalékanyag (HBCD) a maradék folyadékban marad. A PS-gélt ezután elválasztják a technológiai folyadékoktól. A tisztítás után ezt a gélt polimer granulátummá alakítják, a folyadékot pedig az adalékanyaggal együtt desztillálják és zárt körben újra felhasználják. A HBCD a bróm visszanyerő egységben (BRU) kezelt iszapban marad és onnan kinyerik. „Ez az üzem jól mutatja, hogy az EPS-ipar folyamatosan keresi a módját annak, hogy növelje újrahasznosítási képességeit” – mondta Lein Tange, a PolyStyreneLoop társigazgatója. „Ennek az üzemnek a célja, hogy előkészítse az utat hasonló EPS-újrahasznosító üzemek építéséhez Európa többi részén.” 

A terneuzeni üzem 3.300 tonna építési polisztirolhab bontási hulladékának újrahasznosítására képes évente. Mindezzel igazolódni látszik, hogy a HBCD-t tartalmazó polisztirolhabok teljes mértékben integrálhatók a körforgásos gazdaságba, ahelyett, hogy kiesnének az újrafelhasználás láncolatából. „Igazi plusz, hogy az üzem nemcsak a jelenleg keletkező hulladékról, hanem a régebbi hulladékról is gondoskodni tud” – mondta Jan Noordegraaf, az üzem társigazgatója. – „Ráadásul mindezt nagyjából ugyanolyan energiabefektetéssel tudjuk megtenni, mint amilyen a mechanikai újrahasznosítás, emellett az általunk felhasznált energia kizárólag szélerőművekből származik.”

Az üzem célja, hogy bemutassa az EPS építési hulladék végtelenített újrahasznosításának lehetőségét, a jövőben pedig az extrudált polisztirol, vagy XPS, más néven StyrofoamTM újrahasznosításának kialakításán is dolgoznak.

A polisztirol újrahasznosításának lehetősége Magyarországon

„Minden termékgyártás hulladékképződéssel jár, a kérdés csupán az, hogy mit és milyen módszerekkel kezdünk vele. A hulladékképződés minimalizálása tulajdonképpen analóg az energiatakarékossággal: az a legtisztább energia, amit nem kell megtermelni – az a jó hulladék, ami nem képződik.” – mondta Kruchina Sándor, a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének (MEPS) tagja, az Austrotherm Kft. vezető szaktanácsadója. Az évente termelődő bontási hulladék 0,02%-a csupán a polisztirolhab, de a szakember szerint jó, ha felkészülünk a hőszigetelés újrahasznosítására is. Vannak erre már technológiák, ahogyan a holland példa is mutatja, csak annak alkalmazhatóságát Magyarországon is meg kellene vizsgálni.

Magyarországon az építőanyagok újrahasznosítása még kezdetleges fázisban van, sok szempontból nem kidolgozott. Három hulladékforrást különböztetünk meg: a gyártás során képződő selejtet, mellékterméket és vágási hulladékot; a kivitelezés során megint csak a vágási, illetve a tönkremenetel vagy épp a túlrendelés esetén termelődő hulladékot; míg a harmadik forrás a bontási hulladék. Az EPS-gyártás esetében az első típusú hulladék nem igazán létezik, ugyanis a gyárban képződő hulladékot máris újra felhasználják. A polisztirolhab gyártás során a méretre vágásból, és részben a hibás termékek megsemmisítéséből adódó hulladékot speciális darálóval gyöngyökre lehet aprítani, és zárt rendszerben a termelésbe visszavezetni. Így a hulladék feldolgozása sem termel hulladékot. 

A kivitelezés során képződő hulladék kezelésére is létezik megoldás. A kivitelezőnél a hulladék többnyire még tiszta, tehát újrahasznosításra alkalmas lenne. A bontási hulladék esetében is egyszerű a helyzet, hiszen a régi épületeken még semmilyen hőszigetelés nincs, így azok sorsáról nem kell gondoskodni. Az EPS 50-100 év élettartamú, tehát nem olyan régi, hogy szükséges legyen újrahasznosítása. Ugyanakkor a szigorodú energiatakarékossági előírások miatt sokan fontolgatják, hogy a 10-12cm vastag hőszigetelést 16-20cm vastagságúra cserélik, és ebben az esetben indokolt a lekerülő anyagok újrafelhasználása. A hulladékudvarok azonban nem fogadják be az EPS lapokat, mert túl nagy méretűek, pedig nem szennyezik a környezetet, „normál” besorolásúak. „Itthon a hulladék begyűjtése és elkülönítése gyakorlatilag nem megoldott, nincs lehetőség gépi osztályozásra, mivel maguk a műanyagok sincsenek jelzéssel ellátva.” – reagált Zala Péter a MEPS elnöke a holland gyár elindulására. – „Magyarországon nincs pontosan meghatározva mit, hova kell gyűjteni.”

 

Itthon több hőszigetelőanyaggyár már az első fázisban, a gyártásban teljesen hulladékmentes technológiát alkalmaz. A folyamatban fontos továbblépés a kivitelezési hulladék csökkentése lenne.

 

További információ: www.polystyreneloop.eu