Környezetvédelem

Áder János: Magyarország 2050-re klímasemlegessé válik

Magyarország, mely az Európai Unió tagországai közül elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást és olyan döntéseket hozott, amelynek eredményeképpen 2050-re az ország klímasemleges országgá válik - közölte Áder János köztársasági elnök Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) plenáris ülésének környezetvédelmi témájú magasszintű vitáján szerdán.

Ingyen napelem! 100%-os EU-s támogatással. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Áder János abból az alkalomból szólalt fel a közgyűlés vitáján, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának május 21-én kezdődött, féléves elnökségét Magyarország tölti be. Az államfő beszédében a 2015 decemberében elfogadott párizsi klímamegállapodással összefüggésben arra figyelmeztetett: “hat év elteltével távolabb vagyunk a párizsi céloktól, mint az elfogadás pillanatában voltunk. Végre kell hajtani, amiben megállapodtunk”. Kijelentette: a szavak és a tettek, az elvek és a valóság köszönőviszonyban sincsenek egymással. A magukat klímabajnoknak nevező országok, köztük jónéhány európai állam nemhogy csökkentette, hanem növelte a kibocsátását – húzta alá. Az ENSZ szeptemberben kiadott, vonatkozó jelentését idézve közölte: ha a mostani tendencia folytatódik, 2030-ra nem fog csökkeni a károsanyag kibocsátás mértéke, hanem mintegy 60 százalékkal lesz magasabb az 1990-es értékekhez képest. “Megőrizhetjük-e olyannak teremtett világunkat, mint amilyennek ismerjük, vagy tönkre tesszük azt?” – tette fel a kérdést az államfő.

Elmonda: Magyarország a párizsi klímamegállapodásban rögzítetteknek megfelelően intézkedéseket hozott, amelyek eredményeképpen 1990-hez képest a károsanyag-kibocsátás 32 százalékkal csökkent, a szén energetikai célú felhasználása pedig rövid időn belül megszűnik az országban. Döntés született arról, hogy Magyarország minden esztendőben megkettőzi a naperőművi kapacitását, 2030-tól pedig csak elektromos meghajtású buszokat állít forgalomba a tömegközlekedés kiszolgálására. Beszélt arról is, hogy a Magyarországon jelentkező vízszűke szükségtározók építését tette szükségessé, az ország középső részén pedig meg kellett oldani az elsivatagosodás problémáját. Kiemelte: a Magyarországon keresztülhaladó folyók tisztább állapotban hagyják el az országot, mint ahogyan oda érkeztek.

Kiemelte továbbá: a klímaváltozás hatásának mintegy 80 százaléka a vízzel kapcsolatos. Egyetértés van abban, hogy az úgynevezett hidrológiai ciklus felborul, ami szélsőséges időjáráshoz vezet – mondta. A lokális és regionális vízválságok globális válsággá válnak, ellátási és működési gondokat eredményeznek – tette hozzá. Meg kell védeni a vízbázist a jó minőségű lakossági vízellátás érdekében. Csökkenteni kell a rossz vízhálózat okozta vízveszteséget, illetve új technológiák meghonosítására van szükség egyebek mellett az öntözésben és a szennyvíztisztítás területén – jelentette ki. Magyarország az elmúlt száz esztendőben megkettőzte az erdőterületek nagyságát és további erdősítést tervez – közölte. Elmondta azt is, hogy Magyarország több szomszédos ország részvételével egymillió hektárnyi területen biorezervátumot hozott létre.

Áder János kiemelte: az elmúlt ötven évben a természeti katasztrófák száma az ötszörösére nőtt és meghétszereződött az általuk okozott anyagi kár mértéke. Az egymásra halmozódó természeti katasztrófák gazdasági krízist okozhatnak, azok pedig szociális feszültéget kelthetnek, amelyek politikai válsághoz vezethetnek. Sem egyik sem másik nem kedvez az emberi jogok kiteljesítésének – figyelmeztetett. “Önsorsrontó gyakorlatot folytatunk, a saját jövőnket, a saját életfeltételeinket veszélyeztetjük a mostani életvitelünkkel. Felismerhetnénk végre, hogy a klímavédelem nem arról szól, hogy a természet milyen állapotba kerül, az ugyanis alkalmazkodik, regenerálódik. A kérdés rólunk, a mi jövőnkről szól – tette hozzá a köztársasági elnök. Az államfő strasbourgi látogatása során találkozik Rik Daemsszel, a PACE elnökével, Marija Pejcinovic Buriccsal, az Európa Tanács főtitkárával és Robert Spanoval, az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnökével.