Környezetvédelem

10 év alatt 90 százalékkal csökkent a napelemek ára

A napelemek fejlődésének útját tekintjük át.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Napjainkban a napelemek egyre több területet hódítanak meg, már hazánkban is megannyi helyen találkozhatunk velük. Az ember azt hinné, hogy a technológia modern, és csak a fosszilis energiahordozók elleni küzdelem vitte rá a kutatókat az eszközök fejlesztésre, pedig a fotoelektromos vizsgálatok már a 19. században megindultak. A fotoelektromos hatást 1839-ben fedezte fel az akkor mindössze 19 éves Edmond Becquerel. A francia szakértő eredményét csak később, Albert Einstein révén ismerték fel, a legendás fizikus 1922-ben a fényelektromos jelenség tanulmányozásáért kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Meglepő lehet, de az első napelemes panel is a 19. században született: 1883-ban Charles Fritts egy vékony szelénréteget rendkívül vékony aranyréteggel vont be, a hatékonyság mindössze nagyjából 1 százalék volt.

A napelemes korszak igazán 1950-ben kezdődött el a Bell Laboratóriumnak köszönhetően. Az intézmény volt az, amely a fotovoltaikus technológiára koncentrálva elsőként használt szilíciumot a cellák megalkotásához. A fordulat Daryl Chapin, Calvin Fuller és Gerald Pearson nevéhez köthető, a megközelítéssel már 4 százalékos hatékonyságot is elértek. Noha a technológia még sokáig túl drága maradt az átlagfogyasztók számára, az amerikai kormány észrevette a lehetőségeket, az 1960-as és 1970-es években ezért rengeteg forrást fordítottak a fejlesztésre. A gyártási módszerek alakulásának, az egyre jobb hatékonyságnak és az újabb megközelítéseknek köszönhetően a 2000-es évektől kezdődően újabb forradalom kezdődött: mára a napelemek egyre több háztartás számára jelentenek megfizethető alternatívát. A panelek átlagos ára 2010 és 2020 között elképesztő arányban, 90 százalékkal csökkent.

A fotovoltaikus területben pedig még rengeteg lehetőség rejlik, a hatékonyságot például – elméletileg legalábbis – még sokat tudnák fejleszteni. Az egyik ígéretes irány az úgynevezett perovszkit használata, ezen anyagnak köszönhetően a jövőben sokkal olcsóbban lehet majd még hatékonyabb napelemeket készíteni.