Környezetvédelem

A holland szenátus elhalasztotta a groningeni gázmezők bezárásáról szóló szavazást

A holland parlament felsőháza, a szenátus elhalasztotta a szavazást arról a törvényről, amely véglegesen bezárná az észak-hollandiai Groningen gázmezőket, mivel a testület többsége több garanciát követelt az ország energiabiztonságára.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

A holland kormány 2018-ban azt a döntést hozta, hogy fokozatosan fel kell számolni a kitermelést a gázmezőkön, mert a környéken egyre gyakoribbak voltak a földrengések. A kormány tavaly októbertől teljes leállást ígért, azzal a kitétellel, hogy a mezők még egy évig működőképesek maradnak vészhelyzet esetére, majd elkezdik az infrastruktúra lebontását. Idén januárban Hollandia elővigyázatosságból ideiglenesen újraindította a gázmezők termelését a hideg miatt, ezt követően az ügyvivő kormány törvényjavaslatot készített elő arról, hogy a termelés idén októbertől immár véglegesen megszűnik. A javaslatot a parlament alsóháza támogatta, de a szenátus több frakciója kedden bejelentette, hogy több információra van szükség a törvényben arról, hogy a leállítás nem veszélyezteti az ország gázellátásának biztonságát.

A NOS napilap szerint Groningen lakosai és politikusai megdöbbenéssel és csalódással fogadták a felsőház döntését a szavazás elhalasztásáról. “Ez nem tesz jót a groningeni lakosok nemzeti politikába vetett bizalmának. A múltban is az ellátás biztonságára hivatkozást használták fel arra, hogy a földrengések ellenére is folytassák a gázkitermelést” – jelentette ki René Paas groningeni királyi biztos a lapnak adott nyilatkozatában. A groningeni gázmezőkön a hatvanas évek eleje óta folytatnak gázkitermelést, amelynek teljes bevételéből 360 milliárd euró az államkasszába folyt be, míg 66 milliárd eurót a Shell és az ExxonMobil, a holland gáz elosztására 1963-ban létrehozott NAM társaság tulajdonosai között osztottak fel.

A holland parlament egyik különbizottsága egy korábbi jelentésében megállapította, hogy az állam és az olajvállalatok kizárólag a profitszerzésre koncentráltak, és évtizedeken keresztül figyelmen kívül hagyták a groningeni lakosok biztonságát. 1986 óta több mint 1600, legalább 3,6-es erősségű rengés rázta meg a tartományt. Mintegy 85 ezer épület rongálódott meg, és az otthonok csupán 30 százalékát sikerült újra biztonságossá tenni. A kormány tavaly áprilisban 22 milliárd euró kártérítést ajánlott fel a károsult térség számára.