Ilyen nagy kérdés, hogy például mi lesz az olyan átfogó szakpolitikai rendelkezéssel, mint a Green Deal. Egy biztos markáns változások jönnek az Egyesült Államok eddigi energiapolitikájához képest. A megújuló energia elterjedésének és használata érdekében Biden vélhetően a következő változtatásokat fogja eszközölni:

A KABINET KALIBRÁLÁSA

Trump elnöksége alatt az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (United States Environmental Protection Agency, EPA) és az Energiaügyi Minisztérium (Department of Energy) szervezetein belül számos változás ment végbe. Ilyen például az, hogy megbontották az üvegházhatást előidéző gázokra vonatkozó szabályozást, és a klímavédelem szempontjából visszalépések történtek a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását illetően.

Biden viszont már kampánya során is többször hangoztatta, hogy fontos lépéseket kíván végrehajtani a környezet állapotának javítása érdekében. Mindezért arra is számíthatunk, hogy új embert állít az EPA élére. Pletykák szerint a jelöltje a Washington-i kormányzó, Jay Inslee lehet, aki szintén a környezetvédelem élharcosa és a megújuló energiák egyik fő támogatója. Amennyiben ez a változtatás megtörténik, akkor a megújuló energia – és különösen a napelemipar– élre törhet az energiatermelésben.

VISSZATÉRÉS A PÁRIZSI KLÍMAVÉDELMI EGYEZMÉNYHEZ

Biden eltökélte, hogy az USA-nak ismét csatlakoznia kell a Párizsi klímavédelmi egyezményhez, amiből Trump a megválasztást követő napon lépett ki. Sokak csak szimbolikus lépésnek tartják az Egyesült Államok visszatérését, ugyanakkor ez a döntés további lendületet adhat a megújuló energiatermelési módok (napelemes rendszerek, szélerőművek) terjedésének.

FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK TÁMOGATÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE

Biden a fosszilis tüzelőanyagoknak juttatott támogatások csökkentését és/vagy teljes eltörlését szeretné végrehajtani. Ez egyfelől elősegíti a környezet állapotának javítását, másfelől eltörli a versenyt az olcsóbb megújulók és a csak támogatásokkal versenyképes gáz és a szén iparágak között.

NAPELEMES VÁMOK ÚJRAGONDOLÁSA

A Trump kormányzat azzal védekezett az Ázsiából érkező olcsó napelemek ellen, hogy magas vámokat vetettek ki rájuk. Ezzel viszont nem csak az amerikai gyártókat védték, hanem gátat is szabtak a napelemes rendszerek dinamikusabb terjedésének. Hogy ezt számokban is érzékeltessük egy egyszerű példát mutatunk be:

A rendkívül jó hatékonyságú PERC (Passivated Emitter Rear Cell) modulok ára az USA-ban szinte a duplája a világ többi piacához képest.  Mivel a napelemek általában tömegével érkeznek az egyes országokba, ezért megawattra vetítve végezzük a számítást.  Ezeknek a moduloknak az ára wattonként 32-35 cent között mozog az Egyesült Államokban, pedig azok a gyárból 17-19 cent/watt áron kerülnek ki. A szállítási költség wattonként 1,5-2 cent körül mozog, így egyszerűen kikövetkeztethető, hogy az USA-ban tapasztalt árakért a magas vámok tehetők felelőssé.

Biden minden valószínüséggel ezért első feladatai között felkéri az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságát (International Trade Commission) a napelemekre és inverterekre kivetett vámoknak felülvizsgálatára.

MEGÚJULÓK BIZTOSÍTOTTA ÚJ MUNKAHELYEK

A Covid-19 okozta válsághelyzet az USA-ban is igen markánsan éreztette hatását és rengeteg ember vált munkanélkülivé miatta. Ennek orvoslására Biden a közvetlenül nyújtott segélyek mellett olyan befektetéseket szorgalmazna, ami a megújulók térnyerése mellett új munkahelyeket is teremt. Ezek a beruházások hozzájárulhatnak a jó megélhetést biztosító állások létrehozásához, például a napelemes, a szél, a geotermikus ágazatokon belül.