Több mint 700 köbméternyi, a 70-es 80-as évekből származó hulladékot távolítottak el a múlt héten a Fonyód határában épülő Berek világa látogatóközpont területéről, csatlakozva a “Tisztítsuk meg az országot!” programhoz – hangzott el a helyszínen tartott sajtótájékoztatón, kedden.
A klímaváltozás és a növekvő élelmiszerigény miatt akár negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye 2100-ra.
Robothalak segítségével vizsgálták a rajban úszó halak mozgását az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a Max Planck Állatviselkedéstani Intézet, a Konstanzi Egyetem és a Pekingi Egyetem tudósaival együttműködve.
A mesterséges fényt a környezetszennyezés többi formáihoz kellene sorolni, mert már szisztematikus károkat okoz a természetben – erre figyelmeztettek tanulmányukban az Exeteri Egyetem kutatói.
A kevesebb mint két évtizeddel ezelőtt a kihalás szélére került ibériai hiúzok száma egyre nő Spanyolországban és Portugáliában, hála a ragadozók megmentésére irányuló erőfeszítéseknek.
Az ausztrál Nagy-korallzátony szomszédságába tervezett biobankban tárolnának élő egyedeket a világ jelenleg legveszélyeztetettebb korallfajaiból arra az esetre, ha a jövőben újra kellene éleszteni egyes populációkat a természetben.
Az épület légállapotának beállítása a legtöbb háztartásban kimerül a levegő hőmérsékletének szabályozásával.
A rendszeres időjárási mérések kezdete óta nem történt még olyan, hogy október vége felé ne indult volna el a jégképződés a szibériai Laptyev-tengeren.
A környezettudatos szemléletmód manapság egyre nagyobb elvárás az élet több területén. Természetünk védelme és környezetünk megóvása viszont nem csak egyéni feladat.
A légszennyezés miatt bekövetkezett betegségek kezelésével és az elhalálozással járó kiadások az európaiak számára évente átlagosan 1250 euróba (mintegy 450 ezer forint) kerülnek fejenként, a budapestiek számára a légszennyezettség miatti kiadás évente mintegy 677 ezer forint – derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) szerdán közzétett jelentéséből.
