Környezetvédelem

Teljesen eltolhatja és megváltoztathatja a nyári szabadtéri sportolást és sporteseményeket a klímaváltozás

Jelenleg is zajlik Budapesten a 19. Atlétikai Világbajnokság, miközben másodfokú hőségriasztás van érvényben az egész országban.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Vasárnap már 2 futó hőgutát kapott és orvosi ellátásra szorult, valamint a mai, szerdai programot is meg kellett változtatni, az egyik számot a de. 11 órás kezdésről 19 órára tolták el. Hogyan fogunk tudni nyáron szabadtéren sportolni és sporteseményeket rendezni a klímaváltozás korában a jövőben? Rövid szerkesztőségi közleményünk – adta hírül a masfelfok.hu. Ma ismert formájában hivatalosan 1983 óta rendezik meg a szabadtéri Atlétikai Világbajnokságot. 1983-ban a légköri szén-dioxid koncentráció 342,47 ppm volt, 2023-ra az előrejelzések alapján ez át fogja lépni a 420 ppm-t, és az éves átlag sem lesz sokkal alatta. Az általunk okozott és az emberi tevékenység által hajtott globális felmelegedés negatív hatásai mára szinte mindenki számára kézzelfoghatóak és érzékelhetőek világszerte, ami befolyással lesz a nyári szabadtéri sportolásra is. A nagy, globális sportesemények pedig nemcsak elszenvedői, de katalizátorai is az éghajlatváltozásnak.

“A hőhullámok, egyéb szélsőséges időjárási események és a légszennyezés is egyre inkább megnehezítik a szabadtéri sportolás kedvelőinek az életét. Bizonyos hőmérséklet felett a szabadtéri sport kifejezetten egészségtelenné vagy akár veszélyessé is válhat, a klímaváltozás miatt növekvő hőhullámos időszakok következtében pedig szezonálisan el is lehetetlenülhet. A globális felmelegedésből adódó kockázatok nemcsak a nyári és szárazföldi, de a téli és vízi sportokat is ugyanúgy érintik.” – állapította meg a Másfélfokon korábban megjelent írásában Bátori Levente, meteorológus.

Nyári hőhullámokból pedig átlagosan biztosan nem lesz kevesebb sem globálisan, sem Magyarországon. “Ha tartanánk magunkat a Párizsi Megállapodásban rögzített klímacélhoz, akkor nagyjából a jelenlegi szinten tudnánk stabilizálni a magyarországi tartós hőhullámos napok számát a század végéig. Ha a pesszimista forgatókönyv valósul meg (nem kezdünk semmit a kibocsátásokkal), akkor tényleg ezek lehetnek hátralévő életünk “leghűvösebb” nyarai, mert az elmúlt 20 év átlagánál közel tízszer több extrém meleg napra kell majd felkészülnünk. Ez a sokéves átlag azt jelenti, hogy egyes években akár 30 ilyen napra is számíthatunk országos átlagban, de a leginkább kitett Budapesten és az Alföldön akár a nyár felére is kiterjedhetnek a harmadfokú hőhullámok, ami jelentősen nagyobb többlethalálozással fog járni.” – áll Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE meteorológusainak friss kutatásában.

Az extrém magas hőmérséklet negatív hatással van a szervezetre sportolás közben, például a koordinációra vagy a koncentrációra, de akár hőguta sem kizárt, az esetleges magas páratartalom pedig tovább növelheti a hőérzetet. Különösen az élsportolók esetében, akik így is az emberi teljesítőképesség határait feszegetik. “Néhány szabadtéri sportág esetében a hőség nagyobb befolyással bír, attól függően, hogy az adott játék mennyi ideig tart, milyen intenzitású, illetve milyen felületű pályán játsszák.” – írta Bátori Levente. A szélsőséges időjárási események a teljesítményre (és így akár az “elmaradó” új világrekordokra) is hatással vannak, amivel még a sporttudományok sem foglalkoznak olyan behatóan, mint amekkora kockázatot ez valóban jelent.

Egy olimpia vagy világbajnokság egy nagyváros kibocsátásaival vetekszik, így a nagy sportrendezvények és világesemények nemcsak elszenvedői, de okozói is a klímaváltozásnak, ezért azok lebonyolításán változtatnunk kell. Amennyiben a jelenlegihez hasonló ütemben nő a globális hőmérséklet, a jövőben a sportolóknak egyre több problémával kell szembesülniük, elsősorban a hőség és a légszennyezettség miatt.

Ahhoz, hogy a jövőben is egészségesen és biztonságosan tudjunk sportolni nyáron a szabadban, elengedhetetlen az üvegházhatású-gázkibocsátások azonnali és valódi mérséklése. A nagy sportrendezvényeknek is fenntarthatóbbá kell válniuk, de egyben lehetőséget is kínálnak. “Míg a tudományos kutatásokat és eredményeket a klímaváltozás témakörében kevesen, addig a sportot emberek milliói követik figyelemmel, így ezen apró lépések is fontos szerepet tölthetnek be az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosságnövelésben és cselekvésben.” – zárja elemzését Bátori Levente.