Legfeljebb 3 millió forintos, a már meglévő otthonok felújítására, bővítésére, illetve korszerűsítésére felhasználható támogatás 2021. január 1-től lesz elérhető, és a költség felére vehető igénybe. A programban csak azok vehetnek részt, akik legalább egy gyermeket nevelnek, a kormány értelmezése szerint ugyanakkor már a 12 hetes magzat, illetve a 25 éves fiatal is a gyermekek közé sorolható, ha együtt él a családdal.

A támogatást házaspárok, élettársak, egyedülálló és elvált szülők egyaránt igényelhetik. A megváltozott képességű, illetve otthongondozási díjára (gyod) jogosult gyermekek esetében az életkor nem számít. A programnak a minimum egy gyermek nevelése mellett a köztartozásmentesség, illetve a legalább egyéves folyamatos, maximum 30 nap megszakítású tb-jogviszony is követelménye.

Számít a felsőoktatási jogviszony is, az utolsó 3 hónapban az álláskeresési járadék, illetve a nyugdíj mellett végzett munka. Novák Katalin bejelentése alapján a munkadíjra és az anyagköltségre 50-50 százalékban igényelhető a támogatás, maximum tehát 1,5-1,5 millió forintos összegről van szó – a háztartás természetesen ennél kevesebbet is költhet a felújításra vagy bővítésre.

Mi változik az elszámolási rendszerben? 

Jelenleg a lakossági napelemes rendszerek többsége úgy kapcsolódik a hálózathoz, hogy amikor a háztartás éppen nem használja fel a tetőre szerelt elemek által megtermelt áramot, akkor visszatáplálja azt a nagy központi hálózatba, és ha a háztartás többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt, akkor a különbözetet kiszámlázzák neki.

A másik eset, ha viszont többet termelt, mint amennyit fogyasztott, akkor a többlet értékét visszaigényelheti, vagy inkább lenullázhatja a számláját, hiszen aki állami támogatásos hitelt vesz igénybe a telepítéskor, az nem termelhet többet a fogyasztásánál.

A fogyasztó szempontjából tehát a házi napelemrendszernek kulcsfontosságú előnye jelenleg az: teljesen mindegy, hogy mennyi lesz a következő 20–30 évben az elektromos áram ára, mert ha ugyanannyit termel, mint amennyit fogyaszt, akkor a villanyórája minden évben nullát fog mutatni, azaz nem kell fizetnie a villanyszámlát a zolgáltató felé.

Az uniós szabályozással össz­hangban 2024. január 1-től nem lehet szaldóelszámolásra jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni, helyette a bruttó elszámolás jön. Ez azt jelenti, hogy ezentúl nem éves egyenleget néznek majd, hanem külön-külön a termelést és a fogyasztást. A fogyasztást az éppen aktuális áramárral számolja ki a szolgáltató, az viszont még nem ismert, hogy a megtermelt energiát milyen áron veszik át. Ha a fogyasztás és a termelés ezentúl nem ugyanazon a tarifán számolódik el, akkor a különbözetet meg kell fizetnie a fogyasztónak.