Megújuló energiaforrások

Mi történik egy úszó napelemparkkal, ha átmegy rajta egy fájfun?

A napelemek, napelemes rendszerek, mint tudjuk igen intenzíven ki vannak téve a környezeti hatásoknak, ezért sokakat foglalkoztat, hogy miként is reagálnak extrém időjárás esetén.

A következőkben egy tájfunon átesett vízen úszó napelemparkról lesz szó, így megismerhető, hogy milyen károkat is szenvedhetnek ezek az erőművek igen szélsőséges körülmények során, írta pv-magazine.com.

FELDARABOLT A TÁJFUN A NAPELEMPARKOT

Japán egyik, a Yamakura névre hallgató úszó napelemparkját jelentősen megrongálta egy másfél évvel ezelőtt tomboló tájfun. A vízen lebegő napelemes erőmű valóban méretes, beépített teljesítménye 13,7 MW-ot tesz ki, és igen fontos szerepet tölt be a térségi energiaellátásban. 

A Yamakura-incidens még 2019 szeptemberében történt, amikor is az elmúlt 60 év egyik legerősebb Faxai névre hallgató tájfunja csapott le Chiba térségében. A szélsebesség elérte a 207 km/h-t, ami igen extrém körülményeket teremtett a napelemes rendszer számára is. Bár a víz felszínén lebegő napelemek viszonylag laposan helyezkedtek el, így is elkerülhetetlen volt a vitorla-effektus, vagyis a nagy erejű szél könnyedén alákapott a paneleknek és fellazította a rögzítéseket. A tájfun az úszó napelemparkot így kisebb szigetekre bontotta szét.

VIZSGÁLAT INDULT A PROBLÉMA FELDERÍTÉSÉRE

A szerkezetben bekövetkezett sérülések miatt a Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari minisztérium (Japanese Ministry of Economy, Trade and Industry – METI) vizsgálatot is indított, bevonva külsős és a telepítést végző Kyocera TCL Solar szakembereit, hogy az incidens okait részletesen is feltárják és a későbbiekben elkerülhetők legyenek a hasonló katasztrófák. A 2020-ban lezárult vizsgálat eredményei szerint a pusztuláshoz hozzájárult a korábbi telepítési konstrukciónál a kialakított sziget mérete és alakja, az ebből fakadó feszültségkoncentráció és a biztonsági tényezők hiánya.

A baleset fő oka mégis a horgonyok meghibásodása volt. Az úszó szigetet 420 horgony tartotta a helyén, amelyek összesen 823 kikötési ponthoz kapcsolódtak. A vihar során 7 horgony is meglazult a szerkezet középső, déli végén. A horgonyok meghibásodása után az úszó napelempark összeomlott, mert a terhelés egyenetlenül oszlottak el a felületen.

A hibás horgonyok láncreakciót indítottak el, mivel minden fellazult horgony után a szomszédos egységek terhelései is megnövekedtek. Ebből fakadóan szakadt végül a napelempark 3 tömbre. A napelemparkot mára, 16 hónappal később sikerült teljesen rekonstruálni. Az egyik korábban bonyolultabb alakú úszó szigetet kisebb, négyzet alakú szigetekre alakították át, a későbbi szélviharokból adódó stresszkoncentráció elkerülése érdekében. A négyzet alakú kialakítás ugyanis növeli a biztonságon.  

 

 

Kép: Ciel&Terre