Megújuló energiaforrások

Napelemparkot avattak a Bakonyerdő Zrt.-nél

Napelemparkot avattak a Bakonyerdő Zrt.-nél - tájékoztatta az Agrárminisztérium (AM) csütörtökön közleményben az MTI-t.

A térség életében kiemelt jelentőségű, hogy egy állami társaság saját forrásából 350 millió forintot fordítson energiaellátásának fejlesztésére. A Franciavágási Fűrészáru Gyár megújuló energiát előállító napelempark kialakításával az önellátás irányába halad tovább a Bakonyerdő Zrt. – mondta el Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára az ünnepélyes átadón a szaktárca közleménye szerint. Az AM ismerteti: a Franciavágási Fűrészáru Gyár történelme immáron 100 éves múltra tekint vissza. A jelenlegi helyére a ’20-as, ’30-as években költözött a térség tűzifa, fűrészáru és faszén alapanyagának biztosítására. A gyár az elsődleges faipar részeként hengeres fa feldolgozásával biztosít alapanyagot a tömör fával dolgozó másodlagos faipari szereplők részére. A feldolgozás 18-20 000 négyzetméter rönk évente. A termelés két pillére a fűrészáru és a lamella (fűrészelt furnér) gyártás. A másodlagos faipar pedig többféle készterméket állít elő a gyár által termelt alapanyagból.

Az államtitkár hangsúlyozta, a kormány hozzáállása világos: olyan stratégiai erőforrásként tekintünk az ország egynegyedét borító erdő- és faállományra, amelynek természeti, turisztikai és gazdasági értékei fenntartható módon hasznosíthatók. Jól tükrözik ezt a komplex szemléletet az elmúlt időszakban megvalósult fejlesztések, kormányzati programok – tette hozzá. A fűrészüzem mintegy 500 kilowatt teljesítményű kiserőműve a gyár éves átlagban 20-25 százalékos villamosenergia-ellátását fogja biztosítani, aminek értéke a nyári hónapokban elérheti az üzem energiafogyasztásának 45-50 százalékát is. Ezzel a korszerűsítéssel párhuzamosan telepítésre került a Bakonyerdő Zrt. leányvállalataként működő Befag Parkett Kft. parkettagyár, három épületének tetejére egy 1002 napelem panelből álló kiserőmű, amely a fűrészüzemhez hasonlóan a telephely fogyasztásának csökkentésére szolgál. A beruházás mértéke megközelíti a 170 millió forintot.

A hazai erdőgazdálkodás és faipar csaknem 10 ezer vállalkozásnak és mintegy 60 ezer embernek ad munkát. A fafelhasználás jelentősége világszerte növekszik, hiszen megfelelő szabályozás mellett a fa kiváltja és kiválthatja a nagy környezeti terheléssel előállított alapanyagokat. Az elmúlt év energiaválsága rámutatott, hogy a hazai erdőkben több millió köbméter fenntarthatóan hozzáférhető faanyag-tartalék van. A meglévő kapacitások megőrzéséhez – és szükség esetén tartalékaink felhasználásához – megfelelő stratégiára és tudatos felkészülésre van szükség – emelte ki Zambó Péter. Éppen ezért az Agrárminisztériumban megkezdődött a Nemzeti Faipari Stratégia kialakítása – tette hozzá.

Az államtitkár ismertette a hazai elsődleges faipar jövőképét is, ahol a fafelhasználás ösztönzése, a fenntarthatóság biztosítása, a klímavédelmi vállalások teljesítése és az ipari fa-alapanyag importfüggőségének mérséklése a cél. Az erdőalapú gazdaság keretein belül a faipar magasabb technológiai szintre emelését a fa komplex hasznosításával, a fatermék-pályák elnyújtásával, a hulladék fa újrahasznosításával, a hatékonyság növelésével és innovációval tervezik elérni. Zambó Péter jelezte, hogy a Közös Agrárpolitika rövidesen megnyíló pályázatában az erdőgazdálkodók elsődleges faipari fejlesztéseit ösztönzik, hogy már a kezdetekkor magasabb hozzáadott értéket rendelhessenek a megtermelt faanyaghoz.