Környezetvédelem

Újrahasznosítással a vízpazarlás ellen

A papírgyárak az újrahasznosított papír feldolgozásával harmadára csökkenthetik a vízszükségletüket – derül ki worldchanging.com tanulmányából.

Egy tonna pépes állagú nyerspapír feldolgozásához 30 köbméter vízre van szükség a frissen érkezett alapanyag esetében. Ugyanekkora mennyiségű, de újrahasznosított papírból készült pép megmunkálásához már 9 köbméter víz is elegendő.

Ahhoz, hogy megértsük, miben rejlik ez a jelentős különbség, érdemes részleteiben megnézni a két eljárást. A hagyományos, fakitermelésen alapuló papírgyártás sokkal több munkafázist igényel, mint az újrahasznosított alapanyagokból történő előállítás. Vízre van szükség a fa növekedéséhez, annak megtisztításához, cellulóz és a lignin elkülönítéséhez. További vízigényes folyamat a pépes állagú alapanyag megdolgozása, valamint a gőzzel történő szárítás.

Az újrahasznosított papír feldolgozásával jelentősen csökkentjük a munkafázisok számát. Első lépésben a tintát kell eltávolítani az alapanyagról, majd a pépből papírt kell előállítani, és végül szárítani. További vízspórolást jelent, hogy a rendszeres tintaeltávolításnak köszönhetően jóval világosabb alapanyagot lehet nyerni az újrahasznosított papírból, mint a nyers alapanyag esetében. Így kevesebb öblítésre, ebből kifolyólag pedig kevesebb vízre van szükség.

Sokat lehet spórolni egyes papírgyárakban alkalmazott technikai fejlesztésekkel. Az Arjowiggins Graphic nevű, a Loire-ban található gyár például 13 alkalommal hasznosítja ugyanazt a vizet a folyamat során, mielőtt a fertőtlenítő berendezésbe juttatja.

Ahhoz, hogy ilyen mértékű vízmegtakarítás elérhető legyen, az alapoktól kezdve változtatásra van szükség. A szelektív hulladékgyűjtés és feldolgozás az egyik, de nagyon fontos lépés. Elengedhetetlen a gondolkodásban bekövetkező változás, az, hogy éljünk is a kínálkozó lehetőséggel.