Környezetvédelem

Városklíma: Budapest a szeszélyes város

2011.08.10. - 19:46  |  Nincs hozzászólás

Az ősember még szinte teljesen ki volt szolgáltatva a természet szeszélyeinek. Idővel az emberek olyan anyagokat, öltözékeket és hajlékokat kísérleteztek ki, amelyek többé-kevésbé megvédtek az időjárás viszontagságaitól.

Később a települések tervezésénél, az épületek, utcák kijelölésénél is figyelembe vették az áramlási viszonyokat, a nap járását, a vízfelületeket stb. Olyan módszereket fejlesztettek ki a beépítésre, az épületek tömegének, anyagának megválasztására, növényzet elhelyezésére, amelyekkel eredményesen lehetett az időjárás szélsőségeit tompítani. Ma a tapasztalást, a természetes anyagokat és megoldásokat egyre inkább felváltják a bonyolult műszaki berendezések.

Néha az a benyomásunk, hogy a főváros több kerületében nyugodt szívvel hagyják ki a várostervezésből az időjárási, illetve éghajlati szempontokat, mondván, hogy a klímaberendezések korában ez már teljesen felesleges. Az intelligens épületekbe szerelt vezérlőegységek a nap 24 órájában érzékelik a változásokat, és azonnal reagálnak is annak érdekében, hogy minél kevesebbet érzékeljünk a külső időjárásból. De mi van, ha elmarad a szükséges karbantartás? Ha nincs pénz az alkatrészek cseréjére? Ha hiányzik a szaktudás a kezeléshez? Rosszabb esetben, és ez a gyakoribb, nem megfelelőek a berendezések: sokan reumát, illetve légúti betegségeket kapnak cserébe a hőség enyhítéséért.

Az intelligens épületek a teljes épületállomány töredékét jelentik, és nagyon költségesek. Kórházainkban sokszor az alapvető műszerekre, gyógyszerekre sem jut elég forrás. Elvétve fordul elő, hogy a kórtermeket megfelelően temperálnák. Az iskolák, öregotthonok sem klimatizált épületekben üzemelnek. Szerencsére erre a mi éghajlati viszonyaink között – elvben – nincs is szükség. Számos olyan „szelíd” beavatkozás létezik, amelyekkel az időjárás szeszélyei, elsősorban a nyári hőség kellemetlenségei fékezhetők.

A hetvenes évek elején Magyarországon nemzetközileg elismert szakemberek foglalkoztak a városklímával. Később ezek a kutatások források hiányában elmaradtak. Az ezredforduló után éledt fel a kutatás ismét, elsősorban Szegeden és a főváros különböző intézményeiben. Jó lenne, ha a döntéshozók felismernék a városklíma jelentőségét, és a kutatások eredményei a gyakorlatban is hasznosulnának. A Levegő Munkacsoport Dr. Probáld Ferenccel, az MTA doktorával készített videointerjút a városklímáról, ezzel is támogatva a szemléletváltást.

YouTube előnézeti kép

Forrás: http://levego.hu

Rovat további cikkei

Jelentősen megnőtt a nyílt óceánban lévő műanyaghulladék mennyisége...

Jelentősen megnőtt a nyílt óceánban lévő műanyaghulladék mennyisége...

2019.04.18. - 10:11 tovább »

Erdősítéssel szorítják vissza az elsivatagodást Észak-Kínában

Több mint 860 ezer hektárnyi erdőt telepítenek az észak-kínai...

2019.04.12. - 13:35 tovább »

Egyre kékebbek lehetnek a világ vizei a klímaváltozással

Egyre kékebb lehet a "kék bolygó": a hőmérséklet emelkedésével a világ...

2019.02.11. - 12:00 tovább »

Friss cikkek

Heti két óra a természetben a jó egészség elengedhetetlen feltétele

Heti két óra eltöltése a természetben jelentősen növeli az egészséget,...

2019.06.15. - 12:00 tovább »

Kevesebb repülésre biztatnak svéd kutatók

Kevesebb repülésre biztatják a turistákat svéd kutatók, akiknek - most...

2019.05.27. - 07:15 tovább »

Már a sarkvidéken nyúzzák a BMW elektromos-meghajtású trióját

A 2020-ban és 2021-ben piacra kerülő modellek tesztelése jelen pillanatban...

2019.03.27. - 19:11 tovább »