Környezetvédelem

Mégsem lett rekordmértékű az északi-sarki jégolvadás

De nem sokon múlt. A National Snow and Ice Data Center kutatói szerint az idei olvadási időszak végére a második legkisebb jégtakaró borítja az Északi-sarkot.

Ez azonban nem biztos, hiszen az elmúlt években az olvadási időszak egy-két héttel kitolódott, sőt 2010-ben ilyenkor duplamennyiségű jég olvadt el. A kutatók ezért csak előzetes bejelentést tudtak tenni.

A kutatók azért figyelik az északi-sarki jég olvadását olyan nagy aggodalommal, mert itt figyelhetők meg leghamarabb az éghajlatváltozás jelei, ezért gyorsabban is melegszik, mint a Föld többi része. A jégolvadás egyébként közvetlenül nem befolyásolja a tengerszint növekedését, hanem a jégtakaró mintegy „dugóként” működik, amely visszatartja a gleccsereket.

A melegebb időjárás következtésben a szárazföldi jegek is elkezdenek elolvadni, és ha azok szabadon folyhatnak a tengerbe, a tengerszint is növekedni fog – olvasható a www.thedailygreen.com oldalon. A tengerszint emelkedése az egyike a globális felmelegedés azon következményeinek, mely a tengerparti városokban élő emberekre jelentik a legnagyobb veszélyt – és a legnagyobb költségeket is.

Az olvadási időszak vége – ironikus módon – pont egybeesik az amerikai Enviromental Protection Agency azon döntésével, amelynek értelmében késleltetik a széntüzelésű atomerőművek működésének szabályozását, melynek célja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése lett volna. De ez csak egy Obama intézkedései közül, amik miatt a környezetvédők zsebében mostanában kinyílt a bicska.

Az idei olvadás és a rekord 2007-es számos hasonlóságot mutat a National Snow and Ice Data Center kutatói szerint. Mindkét olvadási időszak végére az átlagos jégtakaró mintegy egyharmada tűnt el. De míg 2007 különösen meleg év volt, és a szél sebessége is segítette az olvadást, addig az idei, 2011-es év egy átlagos év volt az időjárás szempontjából. És mégis ilyen sok jég olvadt el.

Az északi-sarki jég olvadása egyedül a hajó- és az olajiparnak tesz jót, hiszen ők ki tudják használni a nyílt víz adta előnyöket. De a környezetvédők arra figyelmeztetnek, hogy az Északi-sarkon különösen veszélyes lenne egy olajkút felállítása, hiszen ezen a területen sokkal törékenyebb az ökoszisztéma, mint a földteke délebbi részein. Egy esetleges olajszivárgás esetén sokkal nehezebb lenne megtisztítani a területet, mert a hideg vízben nem olyan jó a katasztrófa-elhárítási infrastruktúra.

Az Északi-sarkon élő állatoknak is nehezebb a jégolvadás miatt. A téli hidegre és sötétségre való felkészülés során a rozmároknak és a jegesmedvéknek is sokkal többet kell úszniuk, így energiájuk nagy része erre megy el, aminek következtében csökken a túlélési esélyük.