Megújuló energiaforrások

Csúcson termeltek a hazai naperőművek

Közzétette villamosenergia-piaci elemzését a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A naperőművek súlya a termelésen belül 8% volt, a magas naperőművi termelés időszaka alatt április elején Magyarország exportálni is tudott.

Napelemes rendszer most, akár 50% állami támogatással! Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A járvány első hullámában bevezetett korlátozások miatt 2020 áprilisában volt a legnagyobb a villamosenergia-fogyasztás visszaesése az EU-ban és hazánkban egyaránt. E tavalyi alacsony értékhez viszonyítva 2021 áprilisában az aggregált európai nettó fogyasztás 14,2%-kal emelkedett, a két évvel ezelőtti áprilishoz képest pedig 0,9%-kal volt magasabb. A hazai fogyasztás dinamikája az európaihoz hasonlóan alakult: a nettó fogyasztás 14,5%-kal, a bruttó 13,9%-kal emelkedett, ami az elmúlt öt áprilisi hónap legmagasabb értéke volt. A fogyasztás fellendülése a fosszilis villamosenergia-termelés felfutásával járt együtt. Míg az öt legnagyobb európai piacon a megújuló termelés a 2020. áprilisihoz hasonlóan alakult, a szénerőművek termelése 63%-kal, a gáztüzelésű erőművek termelése 65%-kal volt magasabb. A hazai piacot is a fosszilis termelés bővülése jellemezte: míg a teljes termelés 11%-kal emelkedett, a lignittüzelésű termelés 22%-kal, a gáztüzelésű 45%-kal volt magasabb, mint 2020 áprilisában. A naperőművek súlya a termelésen belül 8% körüli volt. A változékony időjárás hatására a termelés napi csúcsértéke 245 MWh és 1312 MWh között ingadozott. Április 5-én a magas naperőművi termelés időszaka alatt Magyarország nettó exportőrré is vált.

Az alacsony kereslet következtében a tavaly áprilist rendkívül alacsony árak jellemezték egész Európában. Így az előző év azonos időszakával összevetve áprilisban több mint duplájára emelkedtek a másnapi piaci árak. Az európai trendekhez hasonlóan a hazai árak is tovább emelkedtek a márciusi szinthez képest, és jóval az elmúlt öt évben jellemző szint felett mozogtak. Az emelkedő kereslet, a magas tényezőárak, és különösen a CO2-árak emelkedése, valamint a magas fosszilis termelési arány egyaránt hozzájárultak az árak emelkedéséhez. Történt ez annak ellenére, hogy április 10-től az új határkeresztező kapacitások üzembe helyezésével 2000 MW fölé emelkedett a szlovák–magyar határkeresztező kapacitás nagysága, így a korábbinál sokkal ritkábban korlátozta a határkeresztező kapacitások szűkössége a kereskedelmi áramlásokat.

A tényezőárak emelkedését a piaci szereplők tartósnak tekintették, így a német éves villamosenergia zsinórtermék ára a hónap végére 60 €/MWh fölé, a magyar 64 €/MWh fölé emelkedett. Az erőművi karbantartási szezon megkezdődésével a szabályozási piacon szűkült a kínálat, így a szabályozási kapacitások ára jelentősen megnőtt. A szabályozási energiapiacon az előző havi drasztikus energiadíj-emelkedés után némi korrekció volt megfigyelhető.