Zöld építészet

Mi mindenre jó egy viadukt?

Dél-Olaszországban új autópályát építenek, a régi hidakat azonban nem fölrobbantani akarják, hanem újrahasznosítják. A pályázatra benyújtott tervek között a pillérekre épített falu, szélerőmű-farm és zöld sétálóutca.

Őszinte leszek, és bevallom: mindig is híve voltam a műemlékek ilyen jellegű újrahasznosításának. Miért kellene hagyni, hogy egy épület üresen porosodjon, ahelyett, hogy valami érdekes és izgalmas új felhasználási lehetőséget találnánk? Ezért tartom remek ötletnek például a budapesti Millenáris Parkot. Nem csöndben várja az összeomlást, hanem felújítva, parkosítva kulturális központként feltámadt. Nagyban ugyanez mondható el a német Ruhr-vidékről.

Bár a szénbányászat alkonya a területen visszavetette a munkahelyek számát és százával álltak elhagyatottan a hatalmas csarnokok, mára jelentős részük újra pezsgő élet színhelye. Kultúrközpontok, múzeumok, szállodák működnek az egykor ürességtől kongó falak között. Még a gáztornyok hasznosítására is találtak megoldást, egyikben például többszintes múzeumot találunk, tetején kilátóval, egy másikat pedig feltöltöttek vízzel, sőt még egy-két roncsot is elhelyeztek benne. Így ma a szövetségi köztársaság minden pontjáról oda járnak gyakorolni a mentőbúvárok. Mára ezek a helyek több embert alkalmaznak, mint bezárásuk előtt.

Vagyis egy létesítmény nyugdíjazása nem feltétlenül jelenti aranykora végét, sőt! Ám Dél-Olaszországban jogosan merült fel a kérdés, mit kezdjünk egy használaton kívüli völgyhíddal? Egy ilyen műépítmény lényegesen kevesebb újrahasznosítási lehetőséget kínál – gondolhatnánk. Éppen ezért tavaly tavasszal pályázatot írtak ki, hogy a Scilla és Bagnara közötti tíz kilométeres szakasz hídjait ne fölrobbantani kelljen. Hiszen új, biztonságosabb autópálya épül alagutakkal a látványos, negyven-ötven éves viaduktok helyett. Azonban a völgyhidak gyönyörű tájon vezetnek keresztül, egyik oldalon a hegyes-völgyes vidék, másik oldalon a tenger látványával, így vétek lenne megválni tőlük. A teljes eltakarítás és a környék rekonstrukciója mintegy 40 millió euróba kerülne.

Ezért pályázatot írtak ki, hogy az A3 autópálya „feleslegesé váló” műépítményeinek felhasználásával egy zöld területet alakítsanak ki, lehetőleg a fenti költségkeretnél gazdaságosabban. A Parco Solare Sud alapelképzelése, hogy az egyik útpálya megmaradna a kétirányú forgalom számára, a korábbi szervizutak és műszaki területek megnyitásával pedig a környező falvak közlekedését is javítani lehetne. A több mint félszáz pályamű közül a 15 fős zsűri által két kiemelt alkotást, valamint a három legjobb tervet mutatjuk most be.
CAS_DA

E kiemelt mű spanyol tervezői a megújuló energiaforrások bemutatóterévé változtatnák az autópályaszakaszt, a 35 milliós költségvetésükből turisztikai célpontot alakítanának ki. A számos parkoló érintésével a teljes szakaszon buszok szállítanák az érdeklődőket, akik megtekinthetnék, hogyan is néznek ki ezek a zöld megoldások.

e-techture

A két angol tervező projektje egyszerre műalkotás és szélerőmű-farm. A hidakra függőleges PVC-bevonatú membránokat aggatnának, ezek a torzió mértékében változó mértékben nyelik el, illetve verik vissza a nap sugarait, így különleges látvány nyújtanak. Ráadásul a kábelekre függőleges tengelyű, 30 kilowattos szélturbinákat szerelnének áramtermelésre.