Környezetvédelem

Gleccsertavai veszélyeztetik Bhutánt – Óriásiak a kihívások

2011.12.21. - 12:07  |  Nincs hozzászólás

A hó és jég alkotta, krétafehér Thorthormi gleccser a tengerszint fölött csaknem 4450 méteres magasságban ágaskodik a tiszta, mélykék égre. A világ tetején látható drámai képet a jégnyelv lábánál lévő széles, sötét vizű tó látványa teszi teljessé. A fenséges táj azonban fenyegetést rejt. A gleccser által táplált tó riasztó sebességgel nő, mivel körülötte a jégből évente 30-35 méternyi olvad el.

A klímaváltozásnak tulajdonított melegebb idő miatt a Thorthormi-tó 2001 óta csaknem a háromszorosára nőtt, és ma már 3,42 négyzetkilométer területű, a kőből, hordalékból képződött természetes morénagát pedig, amely visszatartja, felényire töpörödött. Ha ez a gát összeomlik, 53 millió liter víz, szikla és hordalék zúdul le a környező völgyekre, és több tízezer ember életlehetőségeit teszi tönkre. A szomszédos területen él Bhután 700 ezres lakosságának a 10 százaléka, és itt van a mezőgazdaságtól erősen függő ország megművelhető területének mintegy 8 százaléka. Az ennél is rosszabb esetben a tó áttör egy keskeny morénán, és egyesül a Rapshteng nevű szomszédos nagy gleccsertóval, ami aztán katasztrofális árhullámot eredményez országszerte.

 Nemzetközi kihatások

 A Thorthormi kiöntése okozta áradás azonban nemcsak Bhutánban végezne óriási pusztítást, hanem alacsonyabban, a szomszédos Indiában és Bangladesben is.

Az áradás csak az egyik nagy, a klímaváltozás által a Himalájában előidézett veszély. Vannak hosszú távú ártalmai is a gleccserjég olvadásának. A Himalája gleccserei - a sarki jégtakaró után a világ második legnagyobb édesvízforrása - egy évtized alatt 30-60 méterrel rövidülnek az ENSZ Fejlesztési Programjának becslése szerint. Ezek a "víztornyok" még így is hét nagy folyót táplálnak - köztük a Jangcét, a Gangeszt, az Indust és a Mekongot -, amelyektől 1,3 milliárd ember élete függ.

A zsugorodó himalájai gleccserekből érkező víz csökkenése vízhiányt idézhet elő Pakisztánban, Kínában, Nepálban, Indiában és Bhutánban, azaz a világ legnagyobb népességű körzetében.

A klímaváltozás előidézte fenyegetések elhárítása érdekében Bhután novemberben megrendezte a himalájai országok csúcstalálkozóját. A Thiphuban tartott értekezleten India, Nepál, Banglades és Bhután, továbbá segélyszervezetek, donorországok, nem kormányzati szervezetek és környezetvédők vettek részt; arról tárgyaltak, hogyan mérsékelhetők az élelmiszerbiztonságot, a víz- és energiaellátást, valamint a biológiai sokszínűséget fenyegető veszélyek.

Közös tízéves munkatervet dolgoztak ki arra, hogy megbirkózzanak a klímaváltozásnak a térségre gyakorolt hatásával. Bár Banglades távol van a Himalája havas csúcsaitól, alacsony fekvése, és az, hogy 56 nagy folyó medencéjéül szolgál, különösen sebezhetővé teszi a hegyvidéki szomszédjainál zajló változásokkal szemben.

Az olyan kevésbé fejlett országok, mint Bhután és Banglades, a globális felmelegedésért felelős, üvegházhatást előidéző gázoknak csak egy kis részét bocsátják ki. A klímaváltozás azonban a leginkább ezeket a szegény országokat sújtja, részben földrajzi elhelyezkedésük miatt, részben pedig azért, mert anyagi és műszaki lehetőségeik egyaránt csekélyek ahhoz, hogy megvédjék magukat.

 Puszta testi erejükkel mozgatták a sziklákat

 Az előrelátás, a várható veszélyre való felkészülés összhangban van Bhutánnak azzal a törekvésével, hogy a nemrég elkezdődött modernizálás közben is védje környezetét és kultúráját.

A királyság az 1970-es évekig zárva volt a külvilág elől, a televízió és az internet tilalmát pedig csak 1999-ben oldották fel. Bár Nepálhoz hasonlóan szélesre tárhatta volna kapuit a külföldi turisták előtt, Bhután a turizmus kordában tartása és környezet védelme mellett döntött. Egyebek között előírta, hogy a látogatóknak minimum napi 200 dollárt kell költeniük szállodára és egyéb kiadásokra.

Mivel a himalájai országnak nem áll módjában csökkenteni a melegházhatást okozó globális gázkibocsátást, azon kell dolgoznia, hogy csökkentse a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. A Thorthormi-tóval kapcsolatos óriási erőfeszítések jól illusztrálják ezt.

2008 óta több mint 300 bhutáni tette meg a tíznapos utat a gleccserhez, hogy közreműködjön a tó vízszintjének apasztásában. A lavinaveszélyes terepen nem lehet nehéz gépjárművekkel közlekedni, úgyhogy a terhet lovak és jakok szállították. A vállalkozásba bekapcsolódott férfiak és nők kötelekkel, ásókkal és puszta testi erejükkel mozgatták a sziklákat, ástak csatornát, hogy levezessék a tó vizét.

Tavaly a magashegyi körülmények több halálos áldozatot követeltek, de a kormány és nemzetközi szervezetek közreműködésével három éve tartó erőfeszítéseknek köszönhetően a tó vízszintje 3,63 métert süllyedt, és elmúlt a közvetlen áradásveszély.

Egy riasztó rendszert is munkába állítottak a tó közelében. Ha a vízszint újból emelkedik, a szenzorok érzékelik, és riasztják az ellenőrző állomást, amely szirénaszóval figyelmezteti a környékbelieket, hogy menjenek az evakuálási körzetekbe. Az állomás naprakész információval látja el az illetékes kormányszerveket is, köztük a katasztrófavédelmi hivatalt, amely előre szétosztott mobiltelefonokon figyelmezteti a veszélyeztetett lakosságot, ha kell.

A Himalája térségében továbbra is óriásiak a kihívások. Csak Bhutánban 2600 gleccsertó van. A Thorthormi a legnagyobb és legveszélyesebb, de további 82-ről állapították meg, hogy fenyegetést jelenthet.

A gleccsertavak áradásán kívül a himalájai országoknak küzdeniük kell a klímaváltozás egyéb káros hatásai ellen is. Ezek közé tartoznak a heves esőzések, a termést tönkretevő és a rovarkártevőknek kedvező hőmérséklet-emelkedés, az erdők területének az állatok életterét veszélyeztető változásai.

Forrás: http://mti.hu

Rovat további cikkei

Az öntözés fejlesztése az egyik legfontosabb mezőgazdasági feladat

A magyar gazdákat nem érintette olyan súlyosan az idei aszály, mint...

2018.09.26. - 13:42 tovább »

Az amerikai kőolaj- és gázipar metánkibocsátása a becsültnél 60...

Az amerikai kőolaj-és gázipar évente 13 millió köbtonna metánt bocsát...

2018.06.26. - 08:20 tovább »

Brüsszel szigorúbb szabályozást javasol a műanyaghulladék mennyiségének...

Szigorúbb uniós szintű szabályokra tett javaslatot a műanyaghulladék...

2018.05.29. - 11:35 tovább »

Friss cikkek

Új módszert dolgoztak ki a bioüzemanyagok előállítására belga és...

Belga kutatók a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi...

2019.01.16. - 09:55 tovább »

Új fejezet kezdődött a Mars kutatásában

A kutatók szerint új fejezet kezdődött a Mars kutatásában, miután az...

2019.01.03. - 09:11 tovább »

IBM kutatás: a magyarok megbíznak a mesterséges intelligenciában

Tíz emberből kilenc már hallott a mesterséges intelligenciáról (MI)...

2018.12.17. - 14:49 tovább »