Érdekességek

Fenntartható fogalmak

Mi a fenntartható fejlődés és miért ez a jövőnk kulcsa?

Habár a fenntartható fejlődés fogalma a környezetről való gondolkodás középpontjában van, nehéz meghatározni, hogy tulajdonképpen mit is értünk alatta. Sőt, ha még azt is figyelembe vesszük, hogy milyen sűrűn dobálóznak manapság ezzel a fogalommal, talán érdemes egy kicsit elgondolkodni a fogalom jelentésén. Vannak tankönyvek, amelyben megtaláljuk a fenntartható fejlődés definícióját (persze mind más és más), de nézzük meg, hogy mit is értünk a fenntartható fejlődés fogalmán.

A jelen és a jövő szükségleteinek találkozási pontja

Az egyik tankönyv egészen 1983-ig, a Bruntlandi Egyezményig megy vissza a fenntartható fejlődés jelentésének a meghatározásában. Itt megvizsgálták a romló környezeti körülmények hatását a gazdasági és szociális fejlődésre. Az innen származó meghatározás, amely talán a legtöbbet idézett mind közül, a következőképpen definiálja a fenntartható fejlődés fogalmát: „a jelen anélkül elégíti ki a saját szükségleteit, hogy megakadályozná a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésében.”

Ez egy nagyon tömör és jó meghatározás, de számos elméleti és gyakorlati kérdésre nem ad választ. Például milyen a szükségletek és igények kellenek a fejlődéshez, miként lehet ezeket mérni, és hogy pontosan mivel akadályozza meg a jelen generáció a következő szükségleteinek a kielégítését.

Amit senki sem jelent ki nyíltan, mégis a fenntartható fejlődés egyik sarkpontja, az az, hogy minden emberi tevékenységnek a Föld ökológiai kapacitásán és tűrőképességén belül kell maradnia. Vagyis nem szabad a Föld által kínált forrásoknál többet fogyasztani (mind helyi, mind világszinten), és a felesleget vissza kell fordítani a természetes erőforrásokba. Mindez számos más gazdasági és szociális területet érint: az üzletet, az energiát, a közösséget és a környezetet.

Fenntartható üzlet és fenntartható energia

Miután manapság az üzlet és az energia lényegileg összetartozik – végül is mindig összetartoztak, csak éppen az energiaforrások mások voltak régen -, érthető, hogy ezeket egy kalap alá vesszük.

Ha az energiáról van szó, akkor a legkézenfekvőbb egy váltás: nem megújuló energiáról megújulóra. Ez nyilvánvaló: a fosszilis üzemanyagokról át kell térni a megújuló energiákra. De ehhez el kell készíteni egy skálát, melyen a különböző energiahordozók a megújulás és a bővíthetőség szempontjai szerint sorolhatók be.

Az első lépés az, hogy felmérjük, mennyi energiát lehet előállítani a fenntarthatóság jegyében.  Nem azt kell vizsgálni, hogy mennyi energiát akarunk, vagy kell felhasználnunk ahhoz, hogy fenntartsuk a jelenlegi életmódunkat. Elsőként az ökológiai határokat kell figyelembe venni, és utána azt, hogy mekkora mértékű fogyasztás fér bele ebbe a keretbe.

Lényegében ugyanez mondható el az üzletről: elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy milyen mértékű gazdasági aktivitás tartható fenn az adott környezeti adottságok között anélkül, hogy károsítanánk azokat.

Fenntartható közösségek és fenntartható környezet

A fenntartható közösségekről már sokkal szubjektívebb felfogások léteznek. De a legáltalánosabb meghatározás szerint a fenntartható közösségek azok, amelyek elősegítik az emberi fejlődést és az emberi boldogságot, szem előtt tartva a helyi környezeti adottságokat. Tehát más és más lehetőségei vannak egy olyan közösségnek, amely sivatagi, és egy olyannak, amelyik például a trópusi éghajlaton él. Korábban az olcsón elérhető olcsó energia volt a kulcsa a fejlődésnek.

A lehető legalacsonyabb energiabefektetésen kívül más jellegzetességei is vannak a fenntartható közösségeknek. Ilyenek például a nagyfelületű séta- és bicikliutak, a kiskereskedelem egységesítése, a lakóhely közelében végezhető tevékenységek biztosítása, és olyan nyilvános helyek megléte, ahol a különböző csoportok jöhetnek össze.

Ezek a tényezők mind hozzájárulnak a fenntartható környezethez, de van még egy, amelyik döntő jelentőségű, és túllép az fenntartható fejlődés összes meghatározásán. Mégpedig annak felismerése, hogy sem a Föld, sem az élőlények nem azért léteznek, hogy kiszolgálják az embert. Természetesen bizonyos korlátok között lehet használni őket, de nem helyes eszközként tekinteni sem bolygónkra, sem a minket körülvevő élőlényekre. Hiszen mi is részei vagyunk az egésznek, nem lehet fenntartható létezésünk anélkül, hogy ezt belátnánk. Addig, amíg ezt nem építjük be a döntéshozatali folyamatainkba, addig az egész zöld technológia és a zöld anyagok, melyeket az iparban és a fogyasztói termékeknél használunk, csak látszólagos és rövid életű változásokat hozhatnak.