Érdekességek

Nem vagyunk egyedül

Az is eredménynek tekinthető, ha pusztító mindennapjaink során egyáltalán eszünkbe jut, hogy a szemetet a kukába dobjuk, elzárjuk a csapot fogmosás közben, vagy ne vegyünk feleslegesen sok dolgot.

De miért is tesszük mindezt? (Már ha megtesszük…) Azért, hogy nekünk jobb legyen. Esetleg megnyugtassuk a lelkiismeretünket. Aggódunk, mert el fog fogyni a kőolaj. Nem lesz, ami hajtsa az autóinkat. Mi lesz, ha az ivóvíz készletek vészesen apadni kezdenek? Nem lesz mit innunk. Mi történik, ha kivágjuk a fákat? Nem jutunk majd friss levegőhöz.

Mindig a saját érdekeinket tartjuk szem előtt. Annak is örülni kell, ha egyáltalán felmerül bennünk a gondolat: talán nem is annyira miattunk kellene aggódni. Mi lenne, ha magát a természetet tartanánk szem előtt?

Ahogy Vavyan Fable írja: „Az emberiség még elhaldokolgat egy kicsit. A szörnyű füstjeinkkel, szereinkkel mérgezett, ártó sugarakkal bombázott bolygó nem hal meg, hanem átszervezi az életet, kiiktatja az embert, mint egykoron a mamutot, azután újjáéledve talán megint kockázatos kísérletbe kezd, valamiféle – értelmesnek hitt – teremtményekkel. Az Apokalipszis csupán az ember vége.”

Végezetül – kicsit vidámabb hangulatban – gondoljunk az állatokra is. A rengeteg fakitermeléssel odajutunk, hogy még a kutyáknak is sorba kell állni, hogy könnyíthessenek magukon. Ha más nem, legalább ez jusson eszünkbe, mikor tovább éljük környezetromboló hétköznapjainkat.

dg