Interjúk

„Az uniós környezetvédelmi előírások a legszigorúbbak közé tartoznak a világon.” – Interjú dr. Bagó Zoltánnal

Hogyan fér bele egy elfoglalt, európai parlamenti képviselő mindennapjaiba a környezettudatosság?

Tiszta Jövő: Ön szerint mit érhet el az Európai Unió a klímaváltozás elleni harcban?
dr. Bagó Zoltán: Az Európai Unió rendkívül széles körben tudja befolyásolni a tagállamok környezetvédelmi törekvéseit. Kommunikációs kampányának keretében fel tudja hívni a figyelmet a fiatalok körében a klímaváltozás negatív következményeire, és megfelelően tájékoztathatja őket a megelőzés lehetőségéről. Elő tudja segíteni a kormányok és civilek harcát a közlekedés által kibocsátott légszennyezés ellen. A Magyarországot közvetlenül érintő kérdések elsősorban a klímafinanszírozás (Zöld Klíma Alap), a kiotói jegyzőkönyv jövőjének ügye, a szén-dioxid kvóták (AAU) és a rugalmassági mechanizmusok kérdésköre is.
TJ: Sokan vitatják, hogy egyáltalán klímaváltozásról lenne szó. Ön melyik táborhoz érzi magát közelebb?
dr. Bagó Zoltán: Én a klímaváltozás tényében hiszek, amit számos kutatás is megerősít. Ezek kimutatták többek között a felszíni hőmérséklet és a tengerszint emelkedését, az óceánok vizének melegedését, a gleccserek és az északi sarkvidéki jég visszahúzódását. Nem utolsósorban pedig a szélsőséges időjárási viszonyok okozzák a manapság nagyobb gyakoriságú természeti katasztrófákat.
TJ: Európai parlamenti képviselőként, hogyan látja az EU közreműködését a fenntartható fejlődés térnyerésében?
dr. Bagó Zoltán: Az Európai Unió összességében élen jár a CO2  kibocsátás csökkentésében, és szorgalmazza a megújuló energiaforrások használatának bővítését. Az uniós szakpolitikák egyik legfontosabb célkitűzése a fenntartható fejlődés biztosítása, ennek a költségvetésben is jelentős forrásokat különítenek el a Fenntartható növekedés elnevezésű kiadási fejezetben. Az uniós környezetvédelmi előírások a legszigorúbbak közé tartoznak a világon.
TJ: Napjaink kérdése: vajon megújuló energiaforrásokkal tudjuk-e fedezni az egyre növekvő energia igényünket? Ön mit választana; szélerőmű vagy atomerőmű?
dr. Bagó Zoltán: Az emberiség növekvő energia-igényének fenntartható kielégítése kétségtelenül korunk egyik legnagyobb kihívása. Magyarország ráadásul importálja az energia nagy részét, a növekvő energiaigényünk mellett pedig az atomerőművünk leállítása nem feltétlenül hozna több környezetvédelmi hasznot, mint amennyi hátránya lenne az energiatermelés kieséséből adódóan. Kalocsa a Paksi Atomerőmű közvetlen körzetében van. Én kalocsai származásúként bízom az atomerőmű 12km-es körzetében lévő települések társadalmi tájékoztató társulásának munkájában, nem érzem magam veszélyeztetve az atomerőmű működésének káros hatásaival szemben. A szélerőművek azonban hosszú távon jelentős szerepet kaphatnának, munkahelyteremtő hatásuk is lenne. Rövidtávon viszont mindkét energiaforrásra szükség van.
TJ: Két gyermekes családapaként bizonyára fontos Önnek a jövő generációjának kérdése. Mit tesz Ön és családja a környezettudatos mindennapok megvalósítása érdekében?
dr. Bagó Zoltán: Családom és magam számára a mindennapokban otthoni környezetünkben elsődleges a hulladék szétválogatása. Ez a rendszer Brüsszelben nagyon hatékonyan működik, bár a visszaváltható üvegek forgalmon kívül helyezése nem volt előnyös lépés környezetvédelmi szempontból. Lehetőségekhez mérten megpróbáljuk környezettudatos cégek termékeit vásárolni a mindennapjainkban, illetve az energiafogyasztásunkat mérsékelni, és erre tanítani a gyermekeinket is a jövőben. Végül pedig mivel a közlekedés gyakran nehézkes a városban, családommal úgy döntöttünk, hogy a fiam iskolájának közelébe költözünk, így feleségem reggelente és délutánonként gyalogosan tud érte menni.
TJ: Brüsszel, Budapest és Kalocsa között ingázik hétről hétre. Milyen környezetvédelmi különbségeket lát a városok között? Melyik város mit tesz jól, és miben szorul újításokra?
dr. Bagó Zoltán: Brüsszel láthatóan hamarabb kezdte a környezetvédelmi újítások bevezetését, mint mi Magyarországon. Belgium az Európai Unió alapító tagja, így itt hamarabb megfogalmazódott az igény a fenntartható fejlődés elősegítésére. Brüsszelben azonban a szemét elszállításának a problémája igen látványos. Vannak városrészek, ahol rendszeresen a napok óta kitett szemeteszsákok között kell sasszézni egyes időszakokban.
Mindennapos a közlekedési dugó kialakulása is a rendszeres tüntetések miatt – az Európai Unió fővárosaként minden demonstráló szervezet megmozdulását itt tartják. Budapest sokat fejlődött a rendszerváltás óta, bár az autók száma emelkedett. Az új kerékpárutak azonban segítenek ezen probléma leküzdésén. Nagy erőfeszítéseket tesznek az egyes kerületek önkormányzatai a zöldövezetek kialakítására, és gyorsan terjed a szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas konténerek biztosítása a lépcsőházakban. Véleményem szerint Magyarország és a szülővárosom Kalocsa is jó úton halad a fenntartható fejlődés elősegítésének megvalósításában.

Negyedes Liliána Fédra