Környezetvédelem

Zöld magatartásból erős négyesre állunk

Víztakarékos WC-tartály, zuhanyzás, fürdés helyett, energiatakarékos izzók és háztartási gépek használata, szelektív hulladékgyűjtés és az elektromos berendezések kikapcsolása használaton kívüli állapotban – ma Magyarországon ezek a zöld magatartás leggyakoribb megnyilvánulásai.
A 25 kérdésből álló kérdőív elemzése után elmondhatjuk, hogy a lakosság körében évről évre egyre komolyabb méreteket ölt a környezettudatos és energiatakarékos szemlélet.
A kutatás alapvetően pozitív eredményeinek és az évről évre javuló tendenciának köszönhetően bátran kijelenthetjük, hogy a lakosság életvitelében egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be a környezettudatosság illetve az energiatakarékosság.
A megkérdezettek legnagyobb része igyekszik környezet- és energiatudatosan cselekedni, ha tudomása van ilyen módszerekről, lehetőségekről. Leggyakoribb kímélő tevékenységek a teljesség igénye nélkül a víztakarékos WC-tartály, a zuhanyzás a fürdés helyett, a 40 fokos hőmérsékleten való mosás és az elektromos berendezések kikapcsolása használaton kívüli állapotban.
A lakosság egyre inkább tisztában van az energiatakarékos izzók és háztartási gépek használatának és a szelektív hulladékgyűjtésnek a fontosságával és előnyeivel.

A válaszokból azonban kiderült, hogy sok esetben hiányzik a környezettudatos cselekedet lehetősége, illetve bizonyos esetekben anyagi okokra is hivatkoztak a válaszadók.

A szelektív hulladékgyűjtés például egyre elterjedtebb a lakosság körében. A megkérdezettek 61%-a már szelektíven gyűjti a szemetet, és további 25%-uk tenne hasonlóképpen, amennyiben lehetősége nyílna rá.
Új háztartási gép vásárlása esetén a válaszadók 70%-a  A vagy A+-os energiaosztályú háztartási gépet választ és a maradék 24% is hasonlóképpen tenne, ha anyagi helyzete lehetővé tenné.

A válaszadók 59%-a, tisztában van vele, hogy az asztali számítógép többet fogyaszt mint a laptop, ugyanakkor a többség mégis az asztali gépet részesíti előnyben, derült ki a számítógép-használatra vonatkozó válaszokból.
Általánosságban megfigyelhető volt az a tendencia, hogy a vizsgált magatartás a 35-55 éves korosztályra a legjellemzőbb. Őket követte a 18 év alatti korosztály, ami magyarázható azzal is, hogy magatartásuk nem egyértelműen a meggyőződésük következménye, sokkal inkább szülői nyomás hatására cselekednek. Tudatosság tekintetében a harmadik helyre került a 26-35 éves korosztály és az 55-75 éves korosztály, míg a leggyengébben a 18-26 éves korosztály teljesített.