
A Greenpeace Magyarország csütörtökön részt vett a Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottságának ülésén, ahol Rohonyi Péter kampányfelelős ismertette a Greenpeace eddigi álláspontját a japán atomkatasztrófával kapcsolatban.
Az eseményen Rohonyi Péter ismertette a Greenpeace eddigi álláspontját a japán atomkatasztrófa hazai tanulságairól, és kifejezte őszinte tiszteletét minden, a kárelhárításban egészségét veszélyeztető japán ember felé.
Rohonyi Péter elmondta: a Greenpeace szerint új világ és új időszámítás van 2011. március 11-e óta, mivel megbuktak a Csernobil óta továbbfejlesztett atomerőművek biztonságosságát bizonygató állítások. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy az atomerőművek elfogadása, üzemben tartása elsősorban biztonsági, és nem energetikai kérdés.
Eddig azt hallottuk, hogy az atomerőművek konténmentjei, illetve a másodlagos konténmentet kiváltó megoldások (pl. pakson a hermetikus terek) az elképzelhető összes lehetséges esetben, katasztrófa és akár terrorcselekmény bekövetkeztekor is elbírják mind a külső, mind a belső terheléseket. Eddig azt állították a technológia szószólói, hogy elképzelhetetlen a mai, a fejlett országokban működő atomerőműveknél, hogy akár komoly baleset esetén is veszélyes mértékű/mennyiségű sugárzó anyag kerüljön ki a környezetbe.
A fukusimai atomerőművi katasztrófa bebizonyította a fenti állítások tarthatatlanságát.
Azaz újra bebizonyosodott, hogy
– Nincs biztonságos atomerőmű. Ne feledjük: Japán a világ harmadik legerősebb s talán egyben a legmodernebb gazdasága, a földrengésekre való felkészülésben Japánnál gyakorlottabb ország nincs. A védelmi rendszerek mégis csődöt mondtak.
– Mivel biztonságos atomerőmű nincs, ezért a paksi atomerőművet sem lehet annak tartani. A katasztrófához nem kell feltétlenül szökőár vagy a mostani erősségű földrengés. Bármely nem várt esemény elég lehet hozzá (kisebb természeti csapás, terrortámadás), ha valami tervezési hiba és emberi mulasztás egészíti ki. Ez utóbbi kettő nem csak most, Japánban volt adott, hanem Magyarországon is biztosan
kalkulálható realitás.
– A veszélyeket jól példázza a 2003-as paksi súlyos üzemzavar és annak kezelése, illetve az a 2006-os svédországi, frosmarki eset, ahol csupán 17 perc választott el a fukusimaihoz hasonló katasztrófától, amikor csődöt mondtak a biztonsági tartalé dízelmeghajtású áramfejlesztők is.
Rohonyi Péter elmondta, hogy a Greenpeace minimális elvárása: a jelenleg
érvényes energiastratégia elfogadása vagy további tárgyalása helyett a
magyar kormány dolgoztasson ki olyan energiagazdasági forgatókönyveket is,
amelyekben az atomenergia fokozatos kiváltása az elkövetkező években
alapkövetelmény.
A Greenpeace reméli, hogy többször nem lesz szükség az előre látható,
törvényszerűen bekövetkező atomkatasztrófára ahhoz, hogy a világ komolyan
vegye az atomerőművekben rejlő óriási környezeti és nemzetbiztonsági
kockázatot.