Környezetvédelem

Fél évvel a katasztrófa után még mindig tisztázatlan a Marcal sorsa

Hat hónappal a tragédia után még mindig nincs előrelépés a vörösiszap katasztrófa sújtotta övezet élővilágának rehabilitációjában. A WWF rendszerszemléletű megoldásokat sürget a lúgos iszap által elöntött területek újjáélesztése során, továbbá a Marcal komplex rehabilitációjának megkezdésére hívja fel a figyelmet.

Mindez nem csak az ökológiai egyensúly érdekében fontos, hiszen a megfelelő intézkedések elmulasztásának gazdasági vonatkozásai is vannak a helyi életközösségre nézve.

Hat hónappal ezelőtt szakadt át az ajkai timföldgyár tízes tározójának gátja, amelyből kiáramló erősen lúgos vörösiszap elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A tíz ember életét követelő példátlan ipari katasztrófában több száz család veszítette el otthonát és jelentősen károsodott a terület élővilága.

Helyi gazdák bevallása szerint a tavaly októberben kiömlött több mint egymillió köbméter vörösiszap a legjobb termőföldjeiket öntötte el és tette alkalmatlanná bármilyen élelmiszernövény termesztésére. Az érintett mintegy 750 hektáros területen jelenleg is fejtik le az átlúgosodott felső rétegeket és szállítják vissza a Mal Zrt. tározójába. Az eredeti tervekkel ellenétben azonban a friss talaj odahordására már nincs forrás, ezért teljes talajcsere nem történik. Időközben Szászországból érkezett szakértők megállapították, hogy a lúg mostanra elszivárgott a talajból. A korábbi termőföldeken így most fás és lágyszárú energianövények termesztését tervezik, biogáz illetve biomassza előállítása céljából. A WWF azt javasolja, hogy a természeti adottságoknak megfelelő változatos, a helyi gazdálkodói környezetnek is megfelelő hasznosítást részesítsük előnyben. A lágyszárú növényeket mellőzve inkább őshonos fásszárú növényekkel telepítsék be a területet, alkalmazva a rendszerszemléletet. Ennek részeként a vízfolyások közelében nagyobb teret kellene biztosítani a levonuló víztömegnek, vagyis a hullámtér bővítése a gazdasági és ökológiai szempontok alapján elengedhetetlen.

A lúgos iszap a környéken lévő édesvizeket sem kímélte. A Torna patak és a Marcal élővilága szinte teljesen megsemmisült. Októberben a WWF szorgalmazta, hogy a helyreállítások során ne a baleset előtti szabályozott állapotot állítsák vissza, hanem igyekezzenek figyelembe venni az ökológiai szempontokat és az eredeti természetes állapot visszaállítására törekedjenek. A helyi gazdálkodásra nézve is ez lenne a fenntarthatófejlődés útja.

Ezt támasztja alá az 1998-as spanyolországi zagytározó katasztrófánál alkalmazott  megoldások eredménye is. A WWF tavaly októberben a spanyolországi példa rehabilitációs tapasztalatait megosztotta a városvezetőkkel, valamint a WWF erre vonatkozó külföldi szakértői segítségét fel is ajánlotta kormányunknak.

A példa követésére akkor kormányzati akarat is volt, de átfogó konkrét rehabilitációs terv azóta sem született a folyóra vonatkozóan.

A WWF javasolja, hogy mihamarabb szülessen meg a rehabilitációs terv, továbbá kezdődjenek meg a munkálatok. „A Marcalt vezessék vissza a régi lápvilágába, kanyargós sekély medret kialakítva segítsék elő, hogy a víz szétterülhessen a hullámtérben. A nagyobb befogadóképességű hullámterek elősegítik a visszapótlódást, és fokozzák a megújulás képességét, ami elengedhetetlen feltétele az élővilág rehabilitációjának.” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója.

A katasztrófa után azonban nemcsak a természet rehabilitációja elengedhetetlen. A szabályozás megfelelő szigorítása nélkül sajnos a meddőhányók és a zagytározók kockázatot jelentenek Európa számos országában. „Magyarország mellett Bulgária és Románia tározói is aggodalomra adnak okot. A tavaly októberi ipari katasztrófához bármikor szenvedhetünk el hasonlót, ha nem tesszük meg a szükséges lépéseket a szabályozási rendszer reformálásában.” – figyelmeztetett a szakember.